Kenyérgombás, tejszínes, citromos leves
Kenyérgombát ritkán találok és keveset. Eddig a keserűgombák mellé tettem azt az egy-két kalapot, amit találtam és így vagy így esetleg ebben a formában készítettem el. Most azonban több kenyérgomba is sikeredett, így magában is elkezdtem kipróbálni. Bár tejelő gomba, alig keserű, enyhe ízű és jó állagú, roppanós gomba. Kenyérgombát sütve ajánlják elkészíteni, de van, aki savanyúságnak kedveli legjobban kemény húsa miatt, és van, aki szárítja, és el sem tudja képzelni nélküle a húslevest. Van, aki kirántja és van, aki csipsz-szerűre süti. Sütve nagyon finom, ITT írtam erről, de most megfőztem. A jelzett halszaga főzéskor erősen érezhető volt, de csak a levegőben, a főzőlében ízként nem.
A kenyérgomba kissé halszagú, kemény húsú gomba. Sütve halszaga eltűnik, húsa keményebb marad, de jellegzetes íze sincs, ezért erősebb fűszerezéssel és nem magában készítve jött be inkább. Szokták írni, mondani azt is, hogy a kenyérgomba nyersen is ehető, de én ennek hiteles forrását egyelőre nem találtam.
Köszönet minden támogatásért, de ha valaki nem tud vagy nem szeretne, anélkül is szabadon olvashat, tanulhat a blogon ehető vadnövényekről és gombákról.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése