Csak a tisztán tartott és el nem pusztított természet ehető!

......az értékek őrzése a régi tudásból, az igény megteremtése az értékek őrzésére a természetben. Változatos, sokszínű természetünk, erdeink, rétjeink, vadvizeink számos eleme táplálék is. A legegészségesebb élelmiszerek (vadvízi halak, vadhús, gyógy- és ehető vadnövények, legelő állatok teje és húsa) ezekről származnak, így túlélésünk zálogai. De csak a tisztán tartott és el nem pusztított természet ehető. A blogon információkat adok az ehető, vadontermő növényekről és gombákról, felhasználásuk lehetőségéről, módjáról, gyűjtésük etikájáról, szabályairól, törvényeiről.

2017. augusztus 3., csütörtök

Vad levélzöldségekkel, túróval töltött rétestorta, vadzöldekkel kevert, hideg, tejfölös mártogatóval

Különösen a balkáni konyha kedvelt ételei a sós rétesek. Feta sajttal vagy túróval és levélzöldségekkel változatos formában töltik a rétestésztát. A görög spnakopita vagy a bolgár banitza-ba főként spenót kerül, de egyes tájakon ma is előfordul, hogy vad levélzöldségeket, pl. csalánt, libatopot, sóskát, lósóskát töltenek túróval vagy sajtokkal a tésztába. Rétes, bár ma már igazán magyarnak gondoljuk, valójában nálunk is török eredetű, érdekes, hogy nálunk főként az édes rétesek terjedtek el. 
Gyors és egyszerű étel, persze kész rétestésztát használtam. A töltelékbe használhatók az éppen rendelkezésre álló levélzöldségek vagy azok keveréke. A mártogatóba szintén vad levélzöldségeket kevertem.
  


Apróra vágott vad levélzöldségeket, túrót és tojást kevertem össze (500 g "gurulós" túró + 2 felvert tojás és kb. három csésze apróra vágott, majd fokhagymás vajon kicsit megpárolt, majd kihűtött, vad levélzöldség), fűszereztem sóval, borssal, majd egy evőkanál lágy (apró szemű) zabapelyhet adtam hozzá nedvszívónak, és ezzel a keverékkel töltöttem meg egy réteslapokkal kibélelt tortaformát. A lapokat egyenként raktam a formába, és rétegelek közé egy-egy kanál olvasztott vajat locsoltam, és kb. egy-egy fél kanál lágy zabpelyhet szórtam. Egy ek zabpelyhet szórtam a töltelék alá is. Majd a réteslapok kilógó részét ráhajtogattam a töltelék tetejére, egy-két kanál olvasztott vajjal azt is meglocsoltam, majd két egész réteslappal befedtem, hogy felülről is szépen mutasson. A töltelék közé nem kell réteslap réteg. A tölteléket lehet picit turbózni sült sonka vagy kolozsvári szalonna kockákkal, durván belemorzsolt fetasajttal.  

A mártogató alapja tejföl majonézzel, sóval, borssal, fokhagymával, esetleg pici édesítéssel ízesítve, ebbe az alapba botmixerrel vad levélzöldségeket kevertem vegyesen. Ízlés dolga, hogy mennyit, én elég sokat. Ha medvehagyma is kerül bele, akkor a fokhagyma kihagyható. Ha sok csalánt használok akkor a jobb ízek elérésért az itt leírt módon előkészítem azt felhasználás előtt.

Vad levélzöldségek a töltelékbe és a mártogatóba (lehetnek), én leginkább ezeket használom: csalánpodagrafű, medvehagyma (tavasszal), komló (komlóhajtás) (tavasszal), kövér porcsin (nyáron), fehér libatop (nyáron), kisebb mennyiségben egyéb: pitypang levél, tyúkhúr, salátaboglárka (tavasszal), csabaíre vérfű, disznóperéj (nyáron), hagymaszagú kányazsombor (tavasszal és ősszel) de kiegészíthető kerti spenóttal is.
Ui.: a fotón látható tavasszal készült

Erdőkóstoló a Facebook-on még több tartalommal
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...