Csak a tisztán tartott és el nem pusztított természet ehető!

......az értékek őrzése a régi tudásból, az igény megteremtése az értékek őrzésére a természetben. Változatos, sokszínű természetünk, erdeink, rétjeink, vadvizeink számos eleme táplálék is. A legegészségesebb élelmiszerek (vadvízi halak, vadhús, gyógy- és ehető vadnövények, legelő állatok teje és húsa) ezekről származnak, így túlélésünk zálogai. De csak a tisztán tartott és el nem pusztított természet ehető. A blogon információkat adok az ehető, vadontermő növényekről és gombákról, felhasználásuk lehetőségéről, módjáról, gyűjtésük etikájáról, szabályairól, törvényeiről.

2018. július 18., szerda

Pongyola pitypang (Taraxacum officinale) az egyik legértékesebb és egyben leggyakoribb vadzöldség

Ki ne ismerné a gyermekláncfűnek is nevezett, mindenféle gyepben előforduló pongyola pitypangot. Tejnedves, kesernyés ízű, gyakori gyomnövény, de akár a szuperélelmiszerek közé is sorolhatnánk. Sárga virágai tavasszal tömegesen virítanak sokfelé, tőlevélrózsája egész évben látható. Évelő faj, gyökerében a tartalék tápanyag, amivel áttelel az, az inulin, mint a csicsóka gumókban és még jó pár vad gyökérzöldségben is. Ehető, kóstolható minden része.
Felismerése: Valószínűleg nem nagyon kell bemutatni ezt a fajt, szinte mindenki ismerheti, aki nyitott szemmel jár. Levelei tőrózsában állnak, megnyújtott nyelv alakúak, de mélyen fogasak, kacúrosak, és nagyon változatosak. A 8-10 cm-es szár (tőkocsány) csőszerűen üreges, rajta levelek nincsenek. A tőlevelek is és a tőkocsány is tejnedvet tartalmaz, ha ruhánkra cseppen, azt barnára festi. A tejnedv nem mérgező, de irritáló lehet az arra érzékenyek bőrén. A csúcsálló aranysárga „virág” tulajdonképpen fészkes virágzat, sok apró virágból áll. A virágzat borult időben összecsukódik. Virágzás előtt tőlevél-rózsája összetéveszthető néhány rokonával, de leginkább a tőleveleiben igen hasonló mezei katánggal. Az azonosításban segít, hogy a pitypang levelei soha nem szőrösek, a mezei katáng levele legalább a levélereken szőrös. A pongyola pitypang közeli rokona a hozzá nagyon hasonló szarvacskás pitypang (Taraxacum laevigatum) ugyanúgy használható, mint a pongyola pitypang. 
Gyűjthető, ehető részek: Az egész növény ehető, de a fiatal leveleket, elsősorban a tőrózsa közepéből a legjobb gyűjteni. Gyűjthetjük a bimbókat és a virágzatot, valamint frissen elrágcsálhatjuk a tőkocsányt (szárat) is.Gyökere is ehető, de tea vagy kávészerű ital is főzhető belőle.


Gyűjtése: A leveleket egész évben szedhetjük, de a legjobb ízűek tavasszal.  A gyökeret ősztől tavaszig, a bimbót és a virágzatot akkor szedhetjük, amikor megjelennek. Gyakori gyomfaj, ha tiszta helyen találjuk, akkor szabad gyűjteni. A halványított pitypang "készítése" is ismert. Ez annyit jelent, hogy a pitypangleveleket gyűjtés előtt fénytől elzárva, letakarva tartják, ettől zöld színük halványul, és kesernyés ízük is mérséklődik. Van, ahol a halványított levélzöldséget piacokon is árulják.    
Felhasználása: Nyersen és főzve is ehető minden része. Ha keserű, akkor hideg vízben áztatással mérsékelhető a keserű íz. A leveleket leginkább salátaként ehetjük, főzve kisebb mennyiségben, inkább mással keverve. Bimbói is zöldségként ehetők vagy ecetes-sós kapriszerű savanyúságot is készíthetünk belőlük. Szétbontott virágzata, sárga virágocskái is tehetők salátába, fűszervajba, utóbbit szép sárgára színezik. Szirupot, zselét is lehet készíteni a virágok főzésével és áztatásával, de nincs jellegzetes íze, fűszerezni kell. A gyökér ehető, de keserű, áztatni kell. Megszárítva, darabolva, megpörkölve, megdarálva kávépótlóként vagy teaszerűen főzve is meg lehet kóstolni.
Táplálkozási értékei, hatásai: A pitypang számos erénnyel rendelkezik. A levél, jelentős mennyiségű káliumot, nyomelemeket, cukrokat, vitaminokat és inulint tartalmaz. Antioxidáns hatása is bizonyított. Vércukorszint csökkentő hatást is tapasztaltak a pitypanggal etetett nyulaknál, feltehetően úgy, hogy serkenti az inzulintermelést és gátolja a szénhidrátok felszívódását a bélben. A gyökér inulintartalma a legmagasabb ősszel, amikor, akár 40 % is lehet; tavaszra lecsökken. Az inulint a szervezetünk nem emészti meg, viszont a bélbaktériumok számára táplálékot jelent, ezért fontos prebiotikum, ami segíti a bélbaktériumok szaporodását. Keserűanyagai az emésztőnedvek termelődését, a májműködést serkentik. A növény fogyasztása esetén vízhajtó hatásával is számolni kell. Magas káliumtartalmával szív- vagy vese problémákban szenvedők számoljanak.
Figyelem, fontos: Fészkes virágúakra (pl. a parlagfűre) allergiások a keresztallergia eshetőségével számoljanak! Tejnedve irritáló lehet a bőrön, a ruházatot is megfestheti. Magas káliumtartalmával a szív- vagy vese problémákban szenvedők számoljanak!
A bejegyzésekhez felhasznált források: itt

Erdőkóstoló a Facebook-on még több tartalommal,

2018. július 8., vasárnap

Lecsós, zöldfűszeres, színes, vegyes erdei gombaragu

Többféle gombát volt szerencsém gyűjteni, és először mindig a kevésbé állékonyakat szoktam felhasználni. A sötét érdestinórú, a nemezes tinóruk, az idősebb vargányák és a törékenyebb galambgombák voltak ilyenek.  


Elkészítés:

Apróra vágott fokhagymát és reszelt sárgarépát pirítottam mangalica zsíron, majd ezekre dobtam a feldarabolt gombákat. A kékülő nemezes tinórukat azonnal a serpenyőbe szeleteltem, mert, ha elég hamar éri őket a forró zsír, akkor nem kékülnek meg. Hasonlóképp tettem a sötét érdestinórúval is bár az, az ételben mindképp valamennyire sötétedik, de sebaj, éppen ezért szoktam ezt a gombát színes körítéssel készíteni, mert a sokféle szín együtt jól mutat sötétbarnával, feketével is. Színesítésként és lepirulva édeskés íze miatt tettem bele reszelt sárgarépát, illetve friss, kockára vágott paradicsomot és kevés karikára vágott, csípős zöldpaprikát. Utóbbiakat nem kell szétfőzni, így ezeket akkor adtam hozzá, mikor a gombák már szinte elkészültek. Fűszerek csak só és fekete bors. Zöldfűszerként megszórtam még tálalás előtt petrezselyemzölddel és podagrafűvel is. Ezt a ragut lehet kicsit lében hagyni és raguként enni körettel vagy magában, vagy lehet zsírjára pirítani és bruschetta- szerűen pirítósra tenni, vagy akár tojást ütni rá. Mindenképp finom.

Megjegyzés: az idősebb tinóruk vargányák és érdestinóruk termőrétegét le szoktam szedni, fejteni mert elnyálkásítják az ételt. Ha tehetem, a leszedett termőréteget visszaviszem az erdőbe, és ott dobom ki. Akinek fás kertje van, annak érdemes ott kidobni. 

Erdőkóstoló a Facebook-on még több tartalommal

                                           A saját gyűjtésű gombákat lássa szakellenőr!

2018. július 7., szombat

A közönséges pásztortáska (Capsella bursa-pastoris) a sokoldalú, fűszeres ízű, ehető vadnövény

A káposztafélék közé tartozó közönséges pásztortáska igen gyakori, mezei növényünk, gyomnövény. Főként gyepekben, tarlókon, utak mentén, kertekben fordul elő. Tőlevelei kedvező körülmények között, jó talajon, nagy, gazdag levélzetű tőrózsát képeznek, melyek salátaként levélzöldségként ehetők. A növény minden része ehető, de kevéssé zsenge, mint a fiatal tőlevelek. Sok élőhelyén sajnos alig képez tőrózsát, azok is aprók, és gyűjtésük is sokszor nehéz a sok egyéb gaz között. A levelek lágy, kellemes ízűek, olykor enyhén vagy évszaktól is függően, akár erősen tormás, csípős ízűek vagy zsázsaszerű ízűek.


pásztortáska tőrózsája gazdag levélzettel

Felismerése: Egynyári vagy kétéves növény, ha kétéves, akkor tőrózsában telel át.  30-60 cm magasra nő virágzáskor. Virágai fehér, apró, négyszirmú, keresztes virágok, a szár növekedésével együtt folyamatosan képződnek a szár csúcsán, miközben az alsó virágokból már kialakul a szív alakú becőke termés is. A tőrózsa levelei hosszú, nyelv alakúak, enyhén szőrösek és akár a levél középeréig is bemetszetten, szárnyasan tagoltak. Legjellemzőbb ismertetője azonban a jellegzetes, szív alakú termése, melyek körben ülnek a száron. Fontos virágzás előtt és termés nélkül is felismerni, hiszen tőrózsái virágzás előtt a legzsengébbek. A hozzá némileg hasonló galléros tarsóka (Thlaspi perfoliatum) is elég gyakori faj, levelei szintén ehetők, tőlevelei – a pásztortáskával szemben – a virágzás idejére már elenyésznek.
Gyűjthető, ehető növényi részek: A tőrózsa fiatal leveleit gyűjtsük, vagy a hajtást a virágzás kezdetén. Keressünk a nagyobb tőrózsájú és nagyobb levélzetű töveket. Termései a kis szív alakú pásztortáskácskák és magjai is szedhetők fűszerként vagy salátába; virága lehet ehető salátadísz.
Gyűjtés: Tavasztól virágzásig, az áttelelő tövek leveleit, ha jó állapotúak télen is. Virágát, termését gyűjthetjük, amikor azok megjelennek, zsengén. Magja fűszernek szárítva is használható.
Felhasználása: Nyersen és főzve egyaránt ehető. Legfinomabb nyersen salátába, más salátanövényhez keverve. De tehető levesekbe, túrós vagy tojásos ételekbe is. Ha az íze erősebben csípős, akkor fűszerként kisebb mennyiségben lehet használni.
Táplálkozási értéke, hatásai: A levelek vasban, kálciumban  és C-vitaminban gazdagok, káliumot is tartalmaznak. Mértékkel fogyasszuk inkább, más növénnyel keverve, mert a pásztortáska gyógynövényként is egyben. Vérzéscsillapítóként ismert leginkább, de szívre való és más hatása is tudott, ezért egyes kockázati tényezők (pajzsmirigy-, vérnyomás- és szívbetegség, depresszió és terhesség) esetén ajánlott az érintetteknek betegségük, állapotuk esetére vonatkozóan a növény használhatóságának, illetve kockázatainak utánajárni.

A bejegyzésekhez felhasznált források: itt

2018. július 6., péntek

Kövér porcsin (Portulaca oleracea) az ehető gyom, de annál sokkal több: finom, nyári vadzöldség

Nem tavaszi, hanem nyári faj, nyár elején jelenik meg a kövér porcsin. A kapált veteményeskertek gyomnövényeként ismert talán leginkább, de igen sokfelé előfordul. Igazi extrém túlélő, a leglehetetlenebb helyeken is képes megélni a települések környékén. Természetes gyepekben és erdőkben viszont ne keressük.



Leírása: Egyéves növény, földön heverő, húsos, elágazó hajtásokkal és lapított, csepp alakú húsos levelekkel. Virágai aprók, sárgák. Nagyon egyedi kinézetű. Jó talajon komoly méretűre is tud nőni. 
Gyűjthető, ehető növényi részek: levelek, mag, nem fás hajtás
Gyűjtése: Nyár elejétől, egész nyáron. A magokat úgy gyűjthetjük, ha az érő töveket a talajból kiszedve szárítjuk, és a száradás közben kipergő magokat felfogjuk, összegyűjtjük.   
Felhasználás: nyersen vagy főzve ehetők levelei és meghámozott, vastagabb, nem fás szárai is. Levelei sós, savanykás ízűek só-helyettesítőként is használhatók, salátának, savanyúságnak is kitűnő. Tehető levesekbe, sűrít is, párolva is ehető, és szósznak főzeléknek is készíthető. Magok őrölve vagy egyben liszthez vagy más ételbe keverve használhatók fel.
Táplálkozási értéke, hatásai: Ásványi anyagokban és C és E vitaminokban gazdag növény. Béta karotin, omega-3 zsírsav és antioxidáns tartalmát emelik ki még a források. Minden erénye mellett, fogyasztását túlzásba vinni nem szabad, mert hashajtó hatása is ismert, fokozza a gyomor- és bélmozgást. Egyéni érzékenységtől függően e hatása akár erős is lehet.
Fontos: Trágyázott talajon a nitrát vegyületeket magába gyűjti, ezért ilyen helyen nem szabad szedni. Kisgyereknek is ezen okokból kevésbé ajánlott fogyasztása. Minden erénye mellett, fogyasztását túlzásba vinni nem szabad, mert hashajtó hatása is ismert, fokozza a gyomor- és bélmozgást. Egyéni érzékenységtől függően e hatása akár erős is lehet.

a kövér porcsinról még itt
porcsinos receptek a blogon:
porcsinos, fűszeres tekercs
porcsinos, medvehagymás pirított cukkinisaláta
porcsinos vadzöldségleves
porcsinos vegyes kovászos



A bejegyzésekhez felhasznált források: itt
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...