2015. augusztus 30., vasárnap

Vadkörteségek - ételek, italok vadkörtéből


A vadkörte (Pyrus pyraster) vagy vackor nem túl gyakori elegyfa lombos erdeinkben. Inkább legelők szélén, fás legelőkön, utak mentén fordul elő. Valaha sokkal gyakoribb volt, mert gyümölcse miatt meghagyták minden példányát. A termesztett, nemesített körték mellett azonban jelentősége csökkent. Felismerhető jellegzetesen ágtövises ágairól, négyszögletesen repedező kérgű törzséről, sötétzöld, fényes, vastag, merevebb leveliről, tavasszal még lombfakadás előtt, hófehér virágba boruló koronájáról és persze apró körtécskéiről, amik jó esetben is inkább csak nagyobb diónyi méretűek. A gyümölcsre jellemző, hogy leszedve gyorsan utóérik, egy két nap alatt szottyós lesz, belül megbarnul. Az egyes fák gyümölcse is nagyon különböző lehet méretben, formában aromában is, de a legtöbbször nagyon zamatos, illatos, koncentráltan aromás. Mi magyarok egykor legfőképpen ecetet készítettünk belőle, és aszalva tettük el télire, amiből aztán vadkörteleves készült. Ritkábban finom vadkörtevíz "vadkörtecsűgör" (ld. alább) is, no meg pálinka. A gyűjtés éretlenül, fáról szedve, utóérlelve vagy szeles napok után, hullottan, a fák alól szedve (a vaddisznókat és az akkor még szabadon legelő sertéseket megelőzve) történt. Manapság főként vadkörte pálinka készül belőle. Házi felhasználása azonban változatos lehet, mivel kemény, nehéz vágni, éretten pedig megbarnul, ezért talán legjobb féléretten, pl. alábbiakat készíteni vackorból.


Vadkörteségek gyűjteménye - vadkörte receptek:


Hozzávalók: vadkörte, só, citromfű, tej, liszt.
Elkészítés: Az érett puha vadkörtét citromfűvel, sóval ízesített vízben megfőzték, és liszttel elkevert tejjel behabarták, jól kiforralták. (forrás: Szigeti Andor: Népi konyha - Dunántúli tájak ételei)






vadkörteecet természetes "vad" erjesztéssel - Erdőkóstoló blog




2015. augusztus 10., hétfő

Galambgomba fűszeres olajban tartósítva - Galambgomba-ragus polenta, 5 perces fogás

Két kánikula közötti rövid esős időszak meghozta eredményét felénk, így augusztus elején friss erdei gombát gyűjthettünk, elég sokat, így jó részét olajban tartósítottam. Vargányát már korábban  is tettem el olajban most a galambgombát is kipróbáltam, amiből felbontva egy gyors ebéd vagy vacsora is készíthető időhiányos időkben, mint pl. egy polenta (kukoricakása) gombaragus feltéttel.

vargány és galambgomba olajban tartósítva, majd polenta tetején felhasználva
egy 5 perces elkészítésű fogáshoz
Gombatartósítás olajban:
A friss gombákat megtisztítottam (mosni, ha csak lehet, nem ajánlott) majd daraboltam, és fűszeres olajban pirítottam elég sokáig, míg a víztartalmuk jelentős része kisült, elpárolgott. Fűszerek: só fokhagyma, esetleg bors, a többit majd felhasználáskor teszem hozzá, de így is finom. A gombát még forrón, csírátlanított üvegekbe töltöttem, fémtetővel zártam. Még az üvegben is fortyogott az olaj. A befőttekhez hasonlóan fejtetőre állítottam, majd száraz dunsztba tettem. Utána hideg helyen tartom, és néhány héten belül fel szoktam használni.(Gombartósítás gyűjtemény a blogon)

Polenta erdei gomba feltéttel:
A kukoricadarát vízben megfőztem (4 főre. kb. 10 dkg dara, 5-6 dl vízzel). Fűszerek só és én a szurokfüvet, kakukkfüvet szeretem hozzá. Ha a dara lazán keverhetően sűrűre főtt, vajjal (vagy ezúttal vargányás olajjal) krémesítem, kemény sajt is reszelhető bele. Még melegen sütőpapírral fedett vágódeszkára öntöttem, és az olajos gombát, azt felmelegítve, olajtól lecsepegtetve, lazán rászórtam a tetejére. Zöldfűszerekkel reszelt sajttal megszórtam.  Friss kovászos uborkával finom volt.



2015. augusztus 9., vasárnap

Húsos som lekvár cukormentesen

Szépen érik már felénk a húsos som, sajnos a legfinomabb lekvár a teljesen puhára érett, lepotyogó somból készül. A termesztett somok alá érdemes ezért fóliát teríteni és begyűjteni a a potyogókat. Az erdőben pedig.... hát, ügyesnek lenni.
Én a lepotyogót, és külön a fákról a kevésbé érettet is szedtem. A fáról szedettet utó-érleltem, mégpedig úgy, hogy érő nyári alma közé tettem egy hálóban. Szépen puhára érett.


Az érett somot ezúttal térfogatra kb. negyed mennyiségű eritritollal / eritrittel és kifacsart citromlével (a barnulás ellen), hidegen kikevertem, közben kézzel kinyomkodtam a magokat, majd hűtőbe téve hagytam pár órát hatni az édesítőt és a citromot. Nagyjából ugyanúgy működött, mint a cukor, szépen leszedte a magokról a gyümölcshúst. Cukorral is lehet persze, általánosan azzal készül. Az édesítés mennyisége, a gyümölcs érettségétől és ízlésünktől is függ, ezért kóstolgatással beállítható. A gyümölcsöt ezután felmelegítettem, még nem főztem, csak azért, hogy biztosan minden leoldódjon, feloldódjon, majd átpasszíroztam. Ezután már csak felfőztem, kb. 20 percet forraltam a hőkezelés miatt, mert egészen sűrű volt. Majd csírátlanított üvegbe töltve csírátlanított fémtetőkkel  lezártam. Száraz dunszt, betárolás télire, és kész. Nagyon finom!

hidegen kikeverve is ehető vitaminbomba

A húsos sós-édes, sokféle felhasználásáról itt írtam jó bőven egy somos gyűjteményt. 


2015. augusztus 7., péntek

Galambgomba-ragus szendvics

Már nehezen viseltem a friss gomba nélküli időszakot, így ma beosontam a pécsi piacra és vettem pici galambgombát. Volt rókagomba és vargánya is, és pár más faj is, de én nagyon szeretem a galambgombákat, és ha a róka ára ötössel kezdőik, akkor meg pláne :). 


Ezt alkottam a friss galambokból, úgy 5 perc alatt. Vajon pirítva. Fűszerek: babérlevél (hagytam, hogy a vajban picit kiadja ízét), fokhagyma, só, bors, petrezselyem. Amikor kihűlt, csípős zöldpaprika cikket és egy sötétzöld nem csípőset is kockáztam bele. Hideg ivójoghurttal finom volt.  

2015. augusztus 5., szerda

Porcsinos, vegyes kovászos

Benne kövér porcsin (Portulaca oleracea) vékony hajtásai és levelei, uborka, cukkini, csillagtök, sárgarépa, zeller és egy görögdinnye nem túl édes, piros külső része. A dinnyét csak akkor tettem bele, amikor a többi zöldség már elkészült, így az csak egy-két napot kovászolódott. Minden finom benne.


Mostanában sokat kovászolok és többfélét. Kevésbé vadnövényt persze. Nagyon finomak és nagyon egészségesnek tartják ezt fajta savanyítást. Nincs hőkezelés, így többféle vitaminban gazdag a kovászos savanyúság. A természetes savanyítás miatt élő mikrobákban is gazdag, azok pedig jót tesznek a bélflóránknak is. A kovászos levet jó meginni és savanyítok is vele. Néha úgy járok, hogy előbb elfogy a lé, mint a zöldség. A recept egyszerű: Én a darabolt vagy bevagdosott zöldségeket nagy befőttes üvegbe teszem, felöntöm vízzel, majd leöntve a vizet megmérem. Amennyi liter víz van az üvegben, annyi evőkanál sót adok hozzá. Más nem kell, de lehet még fokozni fűszerekkel. Egy szelet, ha van kovászos kenyér a tejére, és leszorítom egy pici üvegtányérral az egészet, hogy minden zöldség és a kenyér is lé alatt legyen. Papírszalvétával lefedve kiteszem az ablakpárkányra (remélve, hogy a macska nem veri le). Pár nap érés, kóstolás, hűtés. Hűtőben sokáig eláll.

Kovászos porcsinból készítettem már kovászos porcsinos tökfőzeléket is.

Más vadnövény kovászosan:

kovászos medvetalp (Heracleum spondylium) leves

2015. július 26., vasárnap

Bodzakérdések III. A zöld bodzabogyó kapri (laktofermentált) kérdései

Új idők új szelei, új gasztro-kísérletek, érdekességek keresése és közreadása során eljutottunk itthon is oda, hogy megérkezett hozzánk a fekete bodza (Sambucus nigra) zöld, éretlen termésének gasztronómiai felhasználása, a tejsavasan erjesztett bodza kapri. Emiatt ragadtam tollat, ill. billentyűzetet. Mi a helyzet a zöld kaprival, vajon biztonságosan fogyasztható-e, lévén a bodza zöld részei mérgezők.


Hazai és európai, múltbeli gyakorlatban sem olvastam arról, hogy a zöld bodzabogyót használták volna. Az érettet igen, gyógylekvár (székletlazító, hashajtó hatású) készült belőle.
Mi a helyzet a fekete bodza (Sambucus nigra) zöld bogyóival? Biztosat nem tudok, alábbiakat találtam e kérdésben:

A bodza zöld részeiben, levélben, éretlen termésében, szárban, magokban a legfontosabb mérgező anyagok cianogén glikozid (sambunigrin) és alkaloid (sambucin, sőt egyes források szerint coniin is) vegyületek. Ez a növény természetes védekezése az ellen, hogy állati táplálékként végezze.

A ciánogén glikozidok cianid mérgezést okoznak, ami enyhe mértékben hányás, szédülés, fejfájás, súlyos mértékben izomgörcsök, kóma, halál. Kis mennyiségben szerveztünk, májunk képes a mérgező cianid  vegyületet semlegesíteni. Na, de mi kis mennyiség, és kinek, mi? 

A legkisebb dokumentált halálos adag egy átlagos 70 kg-os emberre számítva 37,8 mg, persze mindez akkor igaz, ha jól működik a szerveztünk, májunk. Sajnos nem találtam adatot arra, mennyi cianid vegyületet tartalmaz a zöld bodza bogyó. Az érett termés ciánglikozid tartalma 3 mg /100 g, ami azt jelenti, hogy kb. 1,2 kg nyers, érett bodzabogyó tartalmazhat halálos adagot, de ennél jóval kevesebbtől is rosszul lehet lenni.

Jó hír, hogy elég alacsony hőmérsékleten bomlik a mérgező cianid, ez 26 Celsius fok. Ez azt jelentheti, hogy a zöld bodzabogyókat tejsavas erjesztés során, elég meleg vízzel leöntve, és napon, melegben alaposan hosszú ideig erjesztve, nagy valószínűséggel a cianid vegyület elbomlik, elpárolog. 

Sajnos semmit nem találtam a bodzabogyók mérgező alkaloidjainak mennyiségéről. De hosszú idejű gyakorlati tapasztalat, régi, népi felhasználás ország és Európa-szerte, és számos megbízható irodalom alapján azonban az érett és megfőzött, magmentes (átpasszírozott) bodza lekvárja (mindhárom hazai bodzafajé) biztonságosan ehető, de nem hatásmentes. Régen gyógylekvárként készítették (hashajtó hatás). 

Nincs ilyen hosszú idejű tapasztalat az éretlen, zöld fekete bodza bogyójának felhasználásáról. Van, aki próbálgatja, és azt írja, nem okoz semmi panaszt. Én nem próbáltam. Mindenki eldöntheti maga, mit vállal. De a többi faj: földi bodza (Sambucus ebulus) és fürtös bodza (Sambucus racemosus) zöld termése semmiképpen használható. 
  

A bodzafajokról továbbiak alább, források pedig a szöveg végén

Fekete bodza (Samucus nigra)

A leggyakoribb és legismertebb bodzafaj. Bokor, fásszárú. Virága sárgásfehér. Termése éretten lefelé bókol.. Ez az a bodza, amit a legtöbben ismernek, és használjuk virágát bodzaüdítő, bodzaszörp készítéséhez. Élőhelye: Utak és erdők széle, akácosok, gyomos területek Termése kb. július közepétől kezd érni. A gyümölcshúst kivéve, minden része mérgező, még a zöld bogyó is.Az éretlen termés ugyanis nagyobb mennyiségű hidrogén cianidot tartalmaz. Zöld részei gyógynövényként használhatók, de ezt kizárólag szakember javaslatára ajánlott. Termése főzve, és magját kipasszírozva ehető. Főzés azért szükséges, mert a terméshúsban nyersen mérgező ill. emészthetetlen anyag van, így egyéni érzékenységtől és mennyiségtől függően hashajtó, hánytató hatású vagy súlyosabb mérgezést is okozhat. A hőkezelés a mérgező anyagokat is bontja. A mag kipasszírozására pedig azért van szükség, mert a mag is cianid vegyületet tartalmaz. Más kérdés, hogy megemésztődik-e mag és, hogy mennyit kell enni, hogy igazán mérgező legyen...... de mag nélkül finomabb is. Felmerül a kérdés, hogy ennyi mérgező anyag mellett, érdemes-e akkor pepecselni vele. Talán igen. A termés sötétlila színéből is látszik, hogy magas az antioxidáns tartalma, amit a rákmegelőzésben, immunrendszer erősítésben igen fontosnak tartanak. Hashajtó, vízhajtó gyógylekvárként is használták egykor, és használható ma is, de éppen ezért mértékkel ajánlott enni. Magában főzve, nekem nem igen ízlik, van egy jellegzetes utóíze. Érdemes más, olyan gyümölccsel összefőzni, ami egyben sűríti is. Aki egymagában főzi a fogyasztásánál az adagolásra figyeljen oda! Ételfestésre, tojásfestésre (hőkezelve, főzve) és festőnövényként is használható.



Itt sajnos még nem érett a fekete bodza termése, 
de látszik a lényeg (fásszárú bokor, lógnak a termésfürtök)

Fekete bodza

Fürtös bodza (Sambucus racemosa)
Fásszárú bodzafaj, valamivel kisebb magasságú bokorral, mint a fekete bodza. Leglátványosabb különbség, hogy termése éretten élénkpiros, soha nem lesz sötétlila. Magyarországon ritka. Főképpen tőlünk északra levő országokban használják gyümölcsét. Gyümölcse gyógyhatású, lekvárja is az. De csak főzve és magját kipasszírozva ehető, mert a magban toxikus, szívre ható glikozid van, emiatt, azzal együtt mérgező. Én még soha nem kóstoltam, így nem tudok beszámolni az ízéről, de fontos, hogy gyümölcse szintén csak főzve, és magokat kipasszírozva ehető. 
Fürtös bodza
Ezt a fotót kölcsönöztem: innen:online-utility.org

Földi bodza vagy gyalogbodza (Sambucus ebulus)
Lágyszárú faj, élőhelye szinte azonos a fekete bodzáéval, de jóval később, a fekete bodza termésérlelésekor virágzik, és kb. augusztus elejétől érleli termését. Fontos különbség, hogy lágyszárú faj, nincs fás része, alacsony 80 cm-1 m körüli, a tápanyagban dús helyeken nő esetleg magasabbra. Virága fehér benne a portokok rózsaszín vagy lila színűek, de virágnyílás elején ez nem feltűnő. Virága és termése nem bókol. Minden része mérgező. Termését régen néhol lekvárnak, bár inkább gyógylekvárnak főzték, ma nem ajánlják fogyasztását. Hogy miért? A növény mérgező hatása jóval nagyobb, mint a fekete bodzáé. Az arra érzékenyeknél, akár halálos is lehet. Zöld bogyóit tehát senki ne kóstolgassa, ne rágja a szárát, levelét. Emiatt virágát sem szabad ugyanúgy használni, mint a fekete bodzáét, de nincs is olyan finom illata. Az érett terméshúsban levő mérgező anyag hő hatására elbomlik. Hazai gyakorlatban jó pár főképpen sváb településen főzték lekvárnak. De igen alaposan megfőzték Ezért mondható, hogy hasonlóan a fekete bodzához főzve, passzírozva, de kizárólag az érett termés, ehető. Zöld termés semmiképpen ne kerüljön a főzetbe. 

földi bodza v. gyalogbodza

Összegzés: Mindhárom bodzafaj zöld részei, fája, zöld bogyója és az érett termés magja mérgező. Magot eltávolítva és hőkezelés, főzés után a gyümölcshúsuk ehető, de nem hatás nélküli, gyógylekvárnak való. Virága csak a fekete bodzának használható. Nyersen és zölden egyik faj termése sem ehető. A leginkább használt fekete bodza érett nyers termése kis mennyiségben is - érzékenységtől is függően - hányást, hasmenést okozhat, nagy mennyiségben mérgező. A másik két bodza érett, nyers termése még komolyabban mérgező, ne egye senki. Tejsavas fermentálás (alapos, megfelelő hőmérsékletű) során a zöld, éretlen fekete bodza termésében a mérgező cianid tartalom nagy valószínűséggel elbomlik, de hogy a további hatóanyagokkal mi történik a fermentálás során, azt nem tudom. Így zöld (fekete) bodza kaprit és bodza lekvárokat mindenki eldöntheti, a fentiek alapján, hogy készít-e. Ha igen, akkor alaposan főzve vagy fermentálva, és mértékkel fogyasztva. 

Háttéranyagok:

...a bodzák hatóanyagai és használata... Szabó László Gy. (MTA doktora, egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem TTK Növényélettani Tanszék és ÁOK Farmakognóziai Tanszék): GYÓGYNÖVÉNYEK ÉS ÉLELMISZERNÖVÉNYEK A-tól Z-ig c. munkájából.  A teljes munka elérhető itt: http://www.melius.hu/gyogy/gyogynov-a-zuj.pdf :

913. Sambucus ebulus L. – földi bodza
Hatóanyag: termésben kb. 0,08% illóolaj, cianogén glikozidok, cserzőanyag, anthocyan sambucyaninglikozid, valeriánsav, magban zsíros olaj. Levélben cianogén glikozid, cukrok, nyomokban illóolaj, gyökérben ugyancsak cianogén glikozid, nyomokban illóolaj, gyanta, cserzőanyag, szterol, amyrin, szaharóz
Alkalmazás: termés laxans, diureticum, diaphoreticum, homeopathia, levél népgyógyászatban meghűlés esetén, gyökér enyhe diureticum, diaphoreticum, laxans, népgyógyászatban purgans, emeticum.

914. Sambucus nigra L. – fekete bodza 
Nemesített fajtáiból ültetvényeket létesítenek. Májusban, júniusban virágzik. A virágzatokat száraz időben gyűjtik, napon vagy műszárítóban gyorsan szárítják, mert könnyen barnul. A lemorzsolt virág nedvszívó (beszáradás 6-7:1). Virágzáskor gyűjtik a levelet (beszáradás 4-5:1). Az érett, fekete vagy sötétlila terméseket terméságazat formájában szedik (beszáradás 5:1).
Hatóanyag: virágban 0,03-0,14% illóolaj, nyomokban cianogén glikozid sambunigrin, kb. 1,6% flavonoid (rutin, hiperozid, kvercirtin, astragalin), kb. 3% fenolkarbonsav, triterpén szaponin (amyrin, ursolsav, olenaolsav), szterolok, termésben kb. 3% cserzőanyag, 0,2-1% anthocyan (sambucin, sambucianin, chrysanthemin), flavonoidok, kevés illóolaj, magban cianogén glikozid (sambunigrin, prunasin, zierin), cukor, szerves savak, levélben és kéregben cianogéneken kívül cserzőanyag, szterolok, szaponinok, gyökérben gyanta

Alkalmazás: virág laxans, diureticum, továbbá megfázásos betegségekben diaphoreticum, termés frissen lekvárnak, nagyobb adagban purgans, leve antioxidáns, nyers, éretlen termés présleve népgyógyászatban ischias és neuralgia esetén, friss virág, levél és kéreg homeopathiában, gyökér vagy gökérkéreg népgyógyászatban laxans és vese-, hólyagbántalmakban jótékony.

915. Sambucus racemosa L. - fürtös bodza
Hatóanyag: gyümölcshúsban sok karotinoid, vitaminok, cukrok, szerves savak, pektin, cserzőanyag, 0,6- 2% zsíros olaj, magban toxikus, szívre ható glikozid, emiatt mérgező (olaja nem használható)
Alkalmazás: népgyógyászatban gyümölcslé diaphoretikus, megfőzve meghűlés eredetű láz, húgyúti és hólyagpanaszok esetén, gyümölcshús lekvárnak készíthető.

Továbbiak:
nordicfoodlab -hydrogen-cyanide

2015. július 24., péntek

Legegészségesebbnek tartott táplálékaink. Elérhetők-e vajon teljes életmódváltás nélkül?

Sok forrásból árad felénk és biztosan sokan be is fogadják, és sokan próbálnak is életet-életmódot egy egészségesebb felé váltani. Keresni, megtermelni, begyűjteni az egészségesebb, szezonális, feldolgozatlanabb (és műanyag-csomagolás mentes) no és helyi élelmiszereket, élelmi alapanyagokat. Én is próbálom minél többet, minél természetesebb forrásból ellátni a családot. Van, amikor sikerül, van amikor nem. Nem váltottunk teljesen életmódot, nem költöztünk ki az erdőbe, nem rendezkedtünk be önellátásra. De keresem az egészséges alapanyagokat, azokból napi szinten készítek, főzök könnyű vacsorákat, másnapra munkaebédet nekünk felnőtteknek (és gondolkozom, hogyan lehet gyerekeimnek is, anélkül, hogy az iskolában mikrohullámú sütőben kellene megmelegíteniük). Keresem a természetesebb feldolgozásokat, tartósításokat: natúr befőzés, természetes savanyítás, házi ecetek kovászolás, a házias tej és- húskészítményeket. Persze még nem sikerül minden, de....   

erdei vadzöldségek: podagrafű, csalán, közönséges medvetalp

Keresem a szabadon tartott csirkét, a vadhúst, halakat, van némi termelt zöldségünk, ami nincs, azt jól ismert, helyi kistermelőknél veszem, és persze van az erdő, a visszavadult környék sok vadgyümölcsével, vadzöldségével, gombákkal és szerencsére elég közel van, hogy napi szinten is elérjem. Tanulom, amit nem tudok, felismerni, megismerni az ehető vadnövényeket, gyógynövényeket és a gombákat, felhasználásukat. Most éppen gombszakellenőri tanfolyamra járok. De szeretem a munkám, a munkahelyem, nem szakadnék el teljesen a várostól, iskolától, könyvtártól, stb sem. És, mint jól látszik, az internet lehetőségeit is kihasználom. 

vadgyümölcsök: vadszeder, fekete bodza, húsos som 

De az alábbiak szerint próbálok választani élelmiszer alapanyagokat (műanyag csomagolás nélkül, de ez egy másik téma, miért), és mindezt tanítom, hirdetem is, hogy nagyobb igény legyen a tiszta legelőkre, tiszta vadvizekre, a legelő tehén tejére, a vegyszermentes zöldségre, a gombákban gazdag erdőkre, mert azt gondolom, amire nincs igény, az nem marad fenn. És ha nem marad fenn, nekem sem lesz, de főképp önző génjeimnek sem lesz utódaimban. Szóval önző vagyok. Legyetek ti is azok!   

Mit tartanak a legegészségesebb élelmiszereknek és miért?

A vadon élő állatokat és növényeket, a vadvízi halakat, a háztáji, a kisüzemi és a biogazdálkodásból származó táplálékot és a legeltetett állati eredetű táplálékot tartják a legegészségesebb élelmi forrásoknak e bolygón. Az agy egészséges fejlődését ezek segítik leginkább. Egészségtelen táplálékkal gyerekeink betegek lesznek, alacsonyabb intelligenciával. Szerintem ezért is fontos minél jobb állapotban, minél változatosabb formában megtartani természeti környezetünket, erdeinket, legelőinket, rétjeinket, vadvizeinket, és nem hagyni lecserélni ezeket iparszerű mezőgazdasági termelésre.

vadzöldség eltűnő legelőinken: mezei iringó

Az iparai méretű tömegtermelésből származó és a magasan feldolgozott élelmiszerek fogyasztása és a gyermekek alacsonyabb IQ szintje között összefüggés van. A magasan feldolgozott élelmiszerekből kulcsfontosságú táplálkozási elemek, az omega-3 zsírsavak (DHA és EPA) hiányoznak vagy nem elegendő mennyiségben, arányban vannak jelen. Ezeket az emberi szervezet nem képes előállítani. A ketrecben nevelt, istállóban tartott állati eredetű táplálékunk nem omega-3, hanem omega-6 zsírsavakban gazdag. Utóbbi elősegíti a gyulladásokat, elnyomja az immunrendszer működését, nem támogatja az agy megfelelő fejlődését, sőt fokozza a szabad gyökök károsító hatásait, ezért nőhet a rákos megbetegedés kockázata is. Vagyis bár szükségesek szervezetünk számára az omega-6 zsírsavak, a túlzott bevitel káros. A legeltetett állati eredetű táplálék (fajtól függően) omega-3 zsírsavakban gazdagabb. A vadon élő növények és állatok, a vadvízi halak, a kisüzemi és biogazdálkodásból származó táplálék és a legeltetett állati eredetű táplálék a legegészségesebb élelmi forrás e bolygón. Ezek segítik leginkább az agy egészséges fejlődését. Egészségtelen táplálékkal gyerekeink betegek lesznek, alacsonyabb intelligenciával. És ezért fontos, nagyon fontos, minél jobb állapotban, minél változatosabb formában megtartani természeti környezetünket, erdeinket, legelőinket, rétjeinket, vadvizeinket. 

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...