Vörösboros vaddisznópörkölt vegyes vad levélzöldséges nokedlivel és vad levélzöldséges fehérbab salátával

A vadhús az állat erdei élettere miatt, hasonlóképp egészségesebb a nagyüzemi sertéshúsnál, mint ahogy az erdei zöldségek is jobbak, egészségesebbek a nagyüzeminél.

Vaddisznó pörkölt:
1 kg vaddisznó hús (a felkockázott húst előző nap, olajos, mustáros, fokhagymás pácba tettem)
2 jó fej vörös hagyma apróra vágva
3-4 gerezd fokhagyma
mokkáskanál szemes fekete bors,
mokkáskanál boróka bogyó
mokkás kanál őrölt kömény
3 nagy babérlevél
1 kisebb sárgarépa apróra kockázva,
negyed zeller apróra kockázva,
5-6 medvehagyma levél apróra vágva
2 evőkanál jóféle őrölt pirospaprika
két dl vörösbor + víz amennyi ellepi a húst
só
2 kanál mangalica zsír + kisebb szelet apróra vágott füstölt szalonna

A zsírban a kockázott szalonnával együtt üvegesre pároljuk a vöröshagymát, majd hozzátesszük a fokhagymát és medvehagymát, sárgarépát, zellert. Ezeket is pirítjuk míg a fokhagyma is átpirul. Félrehúzzuk a főzőlapról és ha picit hűlt hozzá sűrű keverés mellett az őrölt piros paprikát is hozzáadjuk. Ha paprika szépen kiadta színét, mehet hozzá a hús. Kevergetés mellett pörköljük, míg a húsdarabok szélei ki nem világosodnak. Ezután mehet hozzá a vörösbor és annyi víz amennyi ellepi a húst. Kuktában főztem, félidőig (sajnos ellenőrizni kell, mert ha fiatal a vaddisznó túlfőhet). Ha túl sok leve maradt, és még főhet, akkor fedő nélkül pároljuk. A húson kívül minden szétfő, krémesít.

Nokedli
Bizonyára mindenkinek van jó nokedli receptje, az most is jó lesz. Én nem szoktam mérni.
2 tojás, liszt, víz, só (rétesliszt jobb és ebben most a fele teljes kiőrlésű rozsliszt volt). A kész jól keverhető nokedli tésztába apróra vágott vad levélzöldségeket tettem. Fiatal csípős csalánt, foltos árvacsalánt, salátaboglárkát, podagrafüvet és medvehagymát. Lobogó forró vízbe szaggattam, nagy lyukú nokedli szaggató jobb, mert a levélzöldségek jobban benne maradnak a nokedlikben. Ha kifőtt fél kanál mangalica zsír pici só keverékében forgattam.

Saláta:
Vad levélzöldségek fiatal levei, vegyesen, mindenből kicsi /csípős csalán (leforrázva, hogy ne csípjen), foltos árvacsalán, salátaboglárka, podagrafű, medvehagyma, tyúkhúr, pongyola pitypang/

Főtt fehér bab (előzetesen beáztatva, áztató lé leöntve, sós, babérleveles vízben főzve)

Reszelt, nyers sárgarépa

Apróra vágott savanyú káposzta

Ízesítés, öntet: A savanyú káposzta mennyiségétől, savanyúságától függően, csipkecetes, mézes, pici olajos öntet.

Diós, almás, rózsavizes vérfű saláta csabaíre vérfűből (Sanguisorba minor)

A csabaíre vérfű (Sanguisorba minor) szárazabb típusú gyepekben gyűjthető, nem egyszer nagy számban él. Legjobb téli vagy tavaszi friss leveleit gyűjteni, de akár egész évben is lehet levelet gyűjteni a tövekről. Gyűjtésnél fontos, hogy ne gyökerestől, hanem csak a levél-tőrózsa fiatal, középső leveleit szedjük, így a tő is túléli és a vacsora is friss finom lesz.

  

A leveleket gyűjtés után alaposan megmossuk meleg, majd hideg vízben. Míg csepeg, durvára vágott diót pirítunk, majd felkockázunk egy almát, amit 1-2 csepp citromlébe forgatunk, hogy ne barnuljon. A leveleket felvágva, összekeverjük a dióval, almával, és pici rózsavízzel ízesített öntettel meglocsoljuk. A vérfűnek számomra illatos rózsa íze van, ezért választottam hozzá ezt az öntetet. Finom.

Sanguisorba minor virágfejecskéje. Forrás: Wikipedia

Két éves az Erdőkóstoló. Kis erdei salátával, szendviccsel ünnepeltük - vadzöldséges, feles borsós szendvicskék.

Két éve március 1. Jó régen volt. De ekkor gondoltam egyet, és hirtelen, blogírásban teljesen járatlanul kezdtem írni az Erdőkóstolót. Azóta én is sokat tanultam és remélem másoknak is hasznára vált. Jókat főzicskéztem, sütögettem, és remélem azt is, a kíméletes, a természetmegőrző gyűjtésről is átadtam gondoltaimat, nem csak itt a blogon, hanem az azóta 5000 kedvelőhöz közeledő Facebook oldalon is itt. Jó lenne, ha minél több tiszta, egészséges erdőnk, rétünk, mocsarunk maradna meg nekünk és utódainknak. Mert fontos gyógynövény és egészséges táplálékforrások is. Kellenek még nekünk.  

A saláta összetétele, és ugyanaz a kis rozsos, házi bucis szendvicskéken:
Vegyes erdei levélzöldség (medvehagyma, csalán, podagrafű, pongyola pitypang fiatal levele, salátaboglárka levél, árvacsalán hajtás), lila hagyma, zöld színű, feles borsó babérleveles, sós vízben megfőzve. Öntet csipkebogyó ecet, méz, víz, csipet őrölt bors.

Salátaként majd pedig kis túrós szendvicskékre kanalazva finom volt.

Főzés előtt jártunk egyet és gyűjtöttünk ünneplésként is. Ezt láttuk, gyűjtöttük:

Csípős csalán (Urtica dioica) és Podagrafű (Aegopodium podagraria) 

Közönséges mogyoró (Corylus avellana) az aranyló barkás bokor

Podagrafű (Aegopodium podagraria)

Salátaboglárka (Ranunculus ficaria)

Százszorszép (Bellis perennis)

Medvehagymás, citromhéjas, avokadókrémes, házi rozslepényke

Felvállalom, hogy nem helyi, sőt nem is hazai kombinálása az abszolút helyivel. De nagyon szeretem az avokádót és néha elcsábulok, a citrom és héja fűszerként dettó. Ezért avokádó és citromhéj (bio) felhasználásával egy gyors szendvicskrém, de még akár mártogatóként is működik. Az avokádó éppen jó állagú volt, ha megnyomom picit, akkor enyhén puha, ha kemény, akkor érlelni kell még otthon.

Szendvicskrém:
2 db avokádó puha belső része kikanalazva
1 biocitrom reszelt héja
1-2 csepp citromlé
fél vaj
só
Mindezeket össze-botmixelem, majd beleteszem az apróra vágott medvehagymát és / vagy más vad levélzöldséget (pl. csalán, podagrafű, tyúkhúr, zamatos turbolya, hagymaszagú kányazsombor), hűtőbe téve hagyom összeérni

Lepénykék (persze pirítóssal, friss kenyérrel vagy hasáb zöldségekkel mártogatva is jó):
3 csésze rozsliszt, fele lehet korpás
másfél(-két) csésze víz (ha korpás a liszt, akkor picit több víz)
negyed vaj
kb. 2 dkg élesztő, pici tej és cukor az élesztő felfuttatásához (vagy élesztő helyett kovász).

Elég híg tészta lesz, amit botmixerrel megdolgoztam majd hagytam kelni. Amikor duplájára kelt újra kevertem és kikanalaztam kis adagokban a tepsibe. Langyos sütőbe téve sütöttem, míg a sütő melegedett, szépen megkeltek újra. Ezeket a lepénykéket  kis részen, zsebesen felvágva, gazdagon töltött szendvics is készíthető belőlük. Belül megkelnek picit, levegősen, kívül viszont roppanósak.

Ahol eléred az erdőkóstolót, ha itt nem

Kicsit döcögősen megy most nekem az átgondolt, tartalmas bejegyzések írása és a főzőcskézés fotózása is, de az erdőkóstolás nem állt le, csak átmenetileg gyorsabb tempóra váltott és átköltözött a Facebook-ra.  Itt napi, pár napi szinten új információk: Nézz be ide, ha nincs Facebook profilod akkor is látod, csak nem tudsz hozzászólni.

És ahol még elérsz (most éppen jól behavazva), de itt gyűjtögetek sokat, jó kis csalitos hely: 

A hazai közönséges zsidócseresznye (Physalis alkekengi) termése ehető vagy nem ehető?

A hazai közönséges zsidócseresznyét sokan ismerik, ha másképp nem, mint szép, őszi éke az erdőszéleknek. Lampionvirágként sok helyen árulják is. Pár éve egy perui rokona a perui zsidócseresznye (Physalis peruviana) angol nevén Goldenberry is megjelent nálunk a piacokon és a kertekben is elkezdték termesztését. 

A közönséges zsidócseresznye (Physalis alkekengi) Winter Cherry néven ismert angol néven. Az amerikai kontinensen még számos faja él a nemzetségnek, de élnek máshol is a Földön, legalább 30 fajuk ismert.

Sokáig nem akartam e fajról írni, mert azt gondoltam jobb, ha a megmarad "minden része mérgezőként" a köztudatban, mert az biztonságosabb. 

A faj tényleg mérgező, hasonlóképp, mint minden rokona a Physalis nemzetségben és családjában a Solanaceae vagyis burgonyafélék családjában. Mérgező a perui zsidócseresznye is, amit árulnak. Ha éretlen termést árulnak, mint láttam néhol, akkor a megvásárolt perui zsidócseresznye termése is mérgező. A nemzetség minden fajának mérgező ugyanis levele, szára és a termést védő burok is, és mérgező az éretlen termés is. Kivétel az érett termés, ami ehető, és ami miatt termesztik is több fajukat.

Vajon a mi zsidócseresznyénk lenne a kivétel? 

Mostanában egyre többször olvasom, hallom hogy kóstolgatják itthon is a mi zsidócseresznyénket. Kérdés is érkezett hozzám ehetőségével kapcsolatban. Angol nyelvű blogokon használják, főznek e fajból is ,hasonlóképpen perui rokonához. Úgy éreztem írnom kell valamit. Vajon ehető vagy nem? 

közönséges zsidócseresznye

Mely része és hogyan ehető:
Hiteles forrásokra hivatkozva (alább) a tejesen érett termés ehető, de zölden, éretlenül mérgező. Mérgező tehát a nem érett termés, a termésburok, a levelek és a szárak. Minden ami zöld és a termésburok narancsárgán is. Jó kérdés, hogy mikor érett meg teljesen a termés. Szép narancssárga és nem kemény, akkor érett. Nincs benne semmi zöld.

Miért merül fel egyáltalán hogy együk ne együk, ha ilyen bizonytalan az ehetősége? Én ettem már nem a legfinomabb, de nem is rossz. A gyümölcs vitamintartalma magas, kétszer annyi C vitamint tartalmaz, mint a citrom. Viszont nem terem tömegesen, tehát nem lesz soha az a gyümölcs, amiből megalapozzuk a téli vitaminfeltöltését szervezetünknek.

Ahol Európában is fogyasztják pl. az Olasz Wildcraftvita blog:

csokoládéba mártott zsidócserecsnye Wildcraftvita blogon

Vigyázat csak a teljesen érett termés ehető  a narancssárga burok azonban nem, az méregező

Háttérinformációk:

A növényről a számomra hiteles magyar forrásban ez olvasható:

Szabó László Gy. : GYÓGYNÖVÉNYEK ÉS ÉLELMISZERNÖVÉNYEK A-tól Z-ig 

(itt olvasható teljes anyag : http://www.melius.hu/gyogy/gyogynov-a-zuj.pdf)

Ez a közönséges zsidócseresznyére vonatkozó rész, idézve: 

"Physalis alkekengi L. – SOLANACEAE - zsidócseresznye 

Alkekengi fructus 

Honos Közép-, K- és DK-Európában, mérsékelt égövi Ázsiában, Indiai-szubkontinensen.Meghonosodott Amerikában is. A Középhegységben elég gyakori, máshol szórványos. Ártéri keményfaligetekben, aránylag száraz lomberdőkben fordul elő. Évelő lágyszárú, 0,3-0,6 m-re nő meg. A dísznövényként telepíthető Ph. peruviana L. (=Ph. edulis Sims.) érett bogyójának egresre, ananászra emlékeztető íze van.

Hatóanyag: kevés triterpén-lakton physalin, physalien, cryptoxanthin, szerves savak, pektin, gyanta, magvakban kb. 10% zsíros olaj 

Hatóanyag: korábban diureticum köszvény, reuma, májbetegség esetén, a friss termés ehető (kissé keserű). Homeopathia. "

További hivatkozások, ahol azt írják, hogy a közönséges zsidócseresznye (Physalis alkekengi) minden része mérgező, kivéve az érett termést: 

http://www.pfaf.org/user/Plant.aspx?LatinName=Physalis+alkekengi

Tanaka. T. Tanaka's Cyclopaedia of Edible Plants of the World.

F. Chittendon. RHS Dictionary of Plants plus Supplement. 1956

Hedrick. U. P. Sturtevant's Edible Plants of the World.

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20183952

Vargánya fűszeres olajban tartósítva - Gombakonzerválás 3.

Hetek óta hétvégi program a gombászás (soha ne legyen ennél rosszabb dolgom). Frissen megenni azonban nem mindent lehet, így a tartósítás is fontos. A szárítás, a fagyasztás, a gombasavanyúság és a sós, fűszeres gombakonzervek mellett, olajban is tettem el friss vargányát. Nem nagy dolog, csak vargánya kell hozzá és finom ízű, nemesebb olaj, ha már a gombák királynőjét tesszük el. Nekem hidegen sajtolt napraforgó olaj a kedvencem, vagy nem aromás olíva olaj, de végül is jobb minőségű normál napraforgó olaj is megteszi. Kell még szerintem pár gerezd fokhagyma, őrölt bors, no meg só.  

Elkészítés: 
A vargányát megtisztítottam, felszeleteltem, majd bő olajban feltettem pár gerezd aprított fokhagymát pirulni. Mikor már illatozott, hozzáöntöttem  a vargányát. Annyi olaj kell, hogy a vargányát bőven körbevegye majd az üvegekben is az olaj. Sóztam, kicsit sósabbra, mint a nagyon kellemes, hiszen felhasználáskor még kerül hozzá egyéb is, ill. én borsoztam is, finomra. Vagyis bors és fokhagyma ízlés szerint mehet bele. Közben egy kuktában kiforraltam az üvegeket és a fémtetőket (a tetők nálam általában újak, hogy jól zárjanak). A jól összepárolt gombát (amit nem kóstolgattam el, mennyei lett és nagyon igyekeztem magam visszafogni a kóstolással) forrón üvegekbe tettem, majd lezárva a fémtetőkkel a kész konzerveket visszatettem a forró vizes kuktába, úgy hogy csak az üvegek legfeljebb feléig érjen a víz. A kuktát lezártam, az üvegek abban hűltek ki. Ha a víz már nem elég forró, ismét fel lehet forralni, mikor már benne vannak az üvegek, de csak addig, míg felforr, utána már nincs értelme tovább főzni a gombát. Én szendvicsekre, szendvicskrémekbe, esetleg tésztaszószba fogom ezt leginkább használni. Ha több az olaj a gombán, az külön fűszerolajként is felhasználható. Hűvös helyen tartom majd, és felbontás után nem túl sokáig és hűtőben tartom, mert tartósító nélkül csak sterilen, felbontás előtt áll el. Utána korlátozottan.

Érdekes lehet még:
kucsmagomba sós-fűszeres lében eltéve