2015. április 1., szerda

Komlóspárga sajttal töltött szalonna csíkban sütve, medvehagymás zöldbab körettel


 A komlóspárga az egyik legfinomabb tavaszi zöldség, amit a vad természet szolgáltat. 



A komlóhajtást lehet zöldbab vagy spárgaszerűen levesnek, főzeléknek elkészíteni vagy így is: 

Három vagy több komlóhajtást egy medvehagyma levéllel összekötve, egy sajtszelettel együtt szalonnacsíkba tekertem, fogpiszkálóval rögzítettem, majd serpenyőben, kis zsiradékon, de főképp saját levében kisütöttem. Az első percekben fedő alatt, hogy a komló megpárolódjon. 

Köret: Saját, sárga zöldbab konzervem, benne roppanósra főzött zöldbab, amit apróra vágott medvehagyma levelekkel, zsiradékon átforgattam, sózva borsozva, kis joghurttal felöntve, keményítővel sűrítettem. 

Fázisfotók: 



2015. március 14., szombat

Érkező tavasz és koratavaszi zöldek 2015




A zöld levelek közül sokat egész télen gyűjthetünk, pl a tyúkhúr ilyen. Kora tavasszal pedig számos faj csatlakozik hozzá friss hajtásokkal. A zöldek esetében változatosan, többfélét érdemes szedni. Vannak nagyon finomak, vannak kevésbé ízletesek, de ehetők. Vannak olyanok melyek idősebb részei vagy nagy mennyiségben válnak enyhén mérgezővé (pl salátaboglárka, sóskák). Vannak olyanok melyek idősebb levelei rossz ízűek, keserűek (pl csalán, cickafark, útifű, pongyola pitypang). Ezért mindenből ajánlott inkább keveset és változatosan keverve enni, és mindig a fiatal leveket, virágzás előtt fogyasztani. 
  
csípős csalán (Urtica dioica)  és
podagrafű (Aegopodium podagraria)
medvehagyma (Allium ursinum)
A levél alulról és nem csúcsból nő. Ajánlott a leveket félbe vágva
szedni,  semmiképp sem tőből vagy hagymástól.
Ha minden levelet leszedünk  a tő elpusztul.
podagrafű (Aegopodium podagraria)
Jól terjedő faj patakos, nedves területeken.
Csak a nagyon fiatal leveket szedjük. 
podagrafű

csípős csalán (Urtica dioica) és podagrafű
A csalán fiatal, felső, leveles hajtásai a legfinomabbak,
és az első kora tavaszi, egészséges, zöld levelek,
melyek sokfelé előfordulnak. Együk őket! 
mogyoróbarka. Pollenje egészséges régen a barka egészét
szárítva liszthez keverték. Még nem próbáltam 
salátaboglárka (Ranunculuis ficaria)
csak virágzás előtt ehető és idősebb leveket már csak főzve együk
kertekben is jól terjedhet, néhol tömeges.
Leveket szedjük és soha ne gyökerestől.
salátaboglárka

2015. március 7., szombat

2015-ös gasztrojóslatok. Vagy kívánságok?

Megkérdezték mit jósolok idénre. Ezt írtam: 

Bár az Erdőkóstoló blog háttere „töltekezése” mindig is régmúlt, a hagyományok felelevenítése volt, így nem igen jósoltam eddig előre, csak reméltem és figyeltem. Az Erdőkóstoló blog célja a tanítás, az értékek őrzése a régi tudásból, és az igény megteremtése az értékek őrzésére a természetben, mert a változatos, természetes élőhelyek (erdők, legelők, vizek) fenntartása táplálkozási szempontból is igen fontos. A legegészségesebb élelmiszerek (vadvízi halak, vadhús, vadnövények, legelő állatok teje és húsa) ezekről származnak, így túlélésünk zálogai. A régen használt, szinte elfeledett, természetből származó alapanyagok és ezek felhasználási módszereinek felelevenítése, újratanulása kedvelt téma, talán leginkább érdekessége, különlegessége miatt, így egyre nagyobb érdeklődés irányul a felé. Hogy ténylegesen mennyire nőtt ezen anyagok szerepe az étkezésünkben, azt nehéz felmérni, de évről évre egyre több területen jelennek meg erdei-mezei termékek. Kedvelt és nőtt piaci árusításuk főképp az erdei gombák, vadgyümölcsök terén. Még mindig tarol népszerűségben a medvehagyma, szinte minden területen bekerült a kínálatba. Frissen és feldolgozva, kistermelői-kézműves termékektől kezdve a franchise hálózatokig, péksütemények, sajtok, éttermi kínálat terén egyaránt. Az erdei gombák szerepe talán mindig is nagyobb volt, igen nagy érdeklődés van 2015-ben is a gombák tanulása iránt, úgy látom országszerte, tehát étkezési szerepük is fennmarad és nőhet is főképp a gombákban gazdag tájakon. Erdei termékekben azt várom idén, hogy a medvehagyma (remélve, hogy részben) helyett vagy (csak) mellett, más, jól felismerhető salátanövények (pl. salátaboglárka, pongyola pitypang, kövér porcsin) is beszivárognak az étkezésbe a bátrabb, kísérletező kedvű éttermek területén itthon is. Azt gondolom tovább nő a helyi termékek jelentősége, főképp zöldségek, gyümölcs és baromfi esetében. Továbberősödik a falusi vendéglátás, és a falusi vendéglátók kínálatában még inkább jelentőssé válik a közelből származó, helyi termék. Örülnék, ha a piacokon és az éttermekben is nagyobb teret kapnának a kistermelők. Vadvízi halak és egyáltalán a hazai halak tekintetében még mindig szomorú a helyzet, mert közel sem akkora az igény rá, mint amennyit megérdemelne. Elfelejtettünk halat enni, generációk is talán, újra meg kell tanítani a gyerekeket, hogyan álljanak hozzá a szálkás halakhoz és halízhez. (Aki halat kínál, kezdje a gyerekekkel és a szüleikkel.) Remélem, hogy a kézműves hazai halfeldolgozás, pl füstölés-szárítás, ecetes, olajos hagyományos tartósítás is egyre inkább lehetőségeket kap, apró csírákat látni vélek e területen is. Idén nőni fog az elfeledett feldolgozás-tartósítás területén a természetes erjesztéssel tartósított zöldségek szerepe. Kezdetben a házi, saját részre feldolgozás, aztán, ahogy a házi ecetek egyre kedveltebbek, megjelennek a kovászolt, savanyított különlegességek is a kézműves piacokon a savanyú káposzta mellett. Ennek már csírái tapasztalhatók. Amit nagyon remélnék, hogy a tejtermékek (főképp tehéntej) területén idén elindul olyan kínálat, ami a ténylegesen legeltetett (ezért sokkal értékesebb tejű) állatok tejtermékeit kínálja, és ezt hirdeti is.


2015. február 10., kedd

A vadnövény- és gombagyűjtés szabályai, törvényei

A vadnövények és gombák gyűjtésére vonatkozó törvények, szabályok

Szabályok:


- Csak a biztosan felismert, ehető vagy gyógynövényt szabad gyűjteni.
- Fontos, hogy mindenki úgy gyűjtsön bármilyen növényt, ehető, vad növényt vagy gyógynövényt, hogy ugyanott, ugyanazt jövőre, vagy hosszú távon is megtalálja, vagyis az egyed és a faj állománya túlélje a gyűjtést.
- Mindig csak annyit gyűjtsünk, amit maradéktalanul fel tudunk használni.
- Soha ne húzzuk ki gyökerestől a növényt, mindig hagyjunk elegendő levelet vagy virágot az egyed túléléséhez, szaporodásához. (Gyökereket, hagymákat csak a nagyon gyakori fajok esetében, és kis mennyiségben gyűjtsünk egy-egy területen.)
- Ne tépjük, nyúzzuk, húzzuk, hanem ollóval vágjuk le a gyűjteni kívánt növényi részeket (kivéve persze a könnyen leváló terméseket).
- Az élőhelyet, ahol gyűjtünk ne tapossuk össze. Sáros, vizes területen különösen vigyázzunk erre. Réteken, kaszálókon, a tulajdonos engedélyével, a rétet nem összevissza járkálva, taposva (különösen nem kaszálás előtt letaposva) gyűjtsünk.
- Fákról, bokrokról csak a virágot, termést, ágak letörése nélkül szedjük. Rügyeket, hajtásokat oldalhajtásokról és ne a vezér (csúcs) hajtásokról gyűjtsünk.
- Területileg ritka növényeket ne gyűjtsünk, csak a gyakori fajokat. Aki rendszeresen gyűjt az tudja, mely fajok ritkák ott, ahol gyűjt. Fontos ezek kímélete, állományuk túlélése, esetleg szaporodás érdekében.
- Tiszta helyről, tiszta, egészséges növényi részeket gyűjtsünk.

 A gombagyűjtés és felhasználás szabályai a Miskolci Gombász oldalon itt




Törvények:

A vadnövény és gombagyűjtést természetvédelmi törvények és az erdőtörvény szabályozzák:

Röviden: Védett területen gyűjtés csak zöldhatósági engedéllyel, állami erdőben csak max. 2 kg, vagy ha több, akkor előzetes erdészeti engedéllyel. Magánerdőben, magánréten bármennyi a tulajdonos engedélyével. Védett állami erdőben, tehát zöldhatósági és erdészeti engedély is szükséges.

Bővebben:

1. A TERMÉSZETVÉDELMI TÖRVÉNYEK alapján:

Védett növénytvédett gombát tilos gyűjteni. A jelenleg hatályos jogszabályok (1996. évi LIII. törvény 38. § (1) a) pontja) a védett természeti területen történő gyűjtést, és a gyűjthető mennyiséget is szabályozzák. Védett terüten csak engedéllyel lehetséges a gyűjtés. Az engedélyt a területeileg illetékes Zöldhatóságtól (Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) lehet kérelmezni. A teljes törvény itt olvasható: 1996 évi LIII törvény a természet védelméről.
Vonatkozó 38. § (1) a) pont:

38. § (1) Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen:

a) kutatás, gyűjtés, kísérlet végzéséhez, kivéve, ha a kutatást országos jelentőségű védett természeti területen az igazgatóság végzi;
Védett területen engedély a területileg illetékes zöldhatóságtól kérhető.

Natura 2000 területeken mi a helyzet? Ez a következő kormányrendeletben:

275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet
Néhány hasznos részlet csak:

az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 41/A. §-ában,
valamint a 85. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján

8. § (1) A Natura 2000 terület fenntartási céljainak elérését nem veszélyeztető vagy nem sértő
és a Natura 2000 terület jelölésekor jogszerűen, jogerős engedélynek megfelelően folytatott
tevékenység korlátozás nélkül folytatható.
(2) A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen tilos engedély nélkül
vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevékenységet folytatni, illetve olyan beruházást
végezni, amely - a 4. § (1) bekezdésére figyelemmel - a terület védelmi céljainak a
megvalósítását akadályozza.
9. § (1)
(2) A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen a felügyelőség
engedélye szükséges
a) a gyep feltöréséhez, felülvetéséhez, faültetvénnyé alakításához;
b) a terület helyreállításához;
c) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény, valamint a fás szárú
energetikai ültetvényekről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás
legelőn lévő fa telepítéséhez, kivágásához, kivéve a csatorna medrében, az üzemi
vízszintnél a nedvesített keresztszelvényben lévő fa, facsoport mederfenntartási céllal történő
kivágását;
d) a talajfelszínen, száznál több fő részvételével zajló közösségi és tömegsportesemény

rendezéséhez, valamint a technikai jellegű sporttevékenység folytatásához.

Natura 2000 területek térképen itt
Védett területek térképen (TIR) itt
védett gombák fotóval


2. AZ ERDŐTÖRVÉNY alapján:

Nem védett erdőkben a növénygyűjtés erdei haszonvételnek minősűl. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009 évi XXXVII. törvény 68. § f) és 69. § (7) pontja értelmében állami erdőben az egyéni szükségletet meg nem haladó, mennyiséget, erdő talaját és biológiai sokféleségét nem károsító módon lehet gyűjteni
A teljes törvény itt olvasható: 2009 évi törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
A vonatkozó pragarafusok az erdőtörvényből:
Az erdei haszonvételek általános szabályai:

68. § Erdei haszonvételnek minősül:
a) a fakitermelés;
b) az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése;
c) a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása az e törvény hatálya alá tartozó területen;
d) az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetőleg elhalt, száraz ág nyesése;
e) a kidöntött fáról történő fenyőgally, toboz és díszítőlomb gyűjtése;
f) a gomba, vadgyümölcs, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése;
g) a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása;
h) a méhészeti tevékenység;
i) a fenyőgyanta gyűjtése;
j) cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése.

69. §
(1) Az erdei haszonvételek gyakorlása nem károsíthatja, illetve veszélyeztetheti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, valamint az erdei életközösséget.
(2) Az erdőgazdálkodó az erdei haszonvételeket e törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolhatja.
(3) Az erdei haszonvételnek minősülő vadászati jog gyakorlására, hasznosítására a külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(4) A 68. § b), valamint d)-j) pontjai szerinti erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az erdőgazdálkodó jogosult meghatározni.
(5) A földalatti gomba fajok az erdőgazdálkodó engedélyével, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírtak szerint gyűjthetőek.
(6) Az erdei életközösség védett fajai fennmaradásának és fejlődésének biztosítása érdekében az erdészeti hatóság - hivatalból vagy a természetvédelmi hatóság megkeresése alapján - korlátozza vagy megtiltja erdőben a cserjék kitermelését, az elhalt, fekvő fa és gally, valamint élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtését.
(7) Az erdőgazdálkodó köteles tűrni - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az egyéni szükségletet meg nem haladó gomba, vadgyümölcs, gyógynövény állami erdőben való gyűjtését.

Magántulajdonú erdőkben a tulajdonost illik megkérdezni, kérni engedélyét. Hogy mely erdők magántulajdonúak, arról mindenki saját környezetében tájékozódhat.

Hogy mennyit lehet gyűjteni, az pedig itt van leírva:

153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról: a rendelet elérhetősége

Vonatkozó paragrafusai: Az erdei haszonvételek általános szabályai

41. § (1) Gomba, vadgyümölcs illetőleg gyógynövény egyéni szükségletet meghaladó, vagy nem állami területen történő gyűjtése csak az erdőgazdálkodó előzetes írásbeli hozzájárulásával gyakorolható.
(2) Amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, az egyéni szükségletnek személyenként és naponta legfeljebb
a) 2 kg gomba,
b) 2 kg vadgyümölcs,
c) 2 kg gyógynövény
gyűjtése minősül.
(3) Az egyéni szükségletre gyűjtött gomba, vadgyümölcs, illetőleg gyógynövény kereskedelmi forgalomba nem hozható.


Mi helyzet a fentiekben nem szabályozott területeken?

Magánterületeken, ami szóba jöhet gyep, erdő, mocsár a tulajdonos engedélye kell. A közterületek is magánterületek, hiszen az önkormányzat tulajdona, így ott az önkormányzat megfelelő szerve adja az engedélyt.

2014. december 13., szombat

Tejfölös, téli, erdei gombaleves késői laskából, júdásfülgombából, téli fülőkéből

A mezei szegfűgomba mellett a legfinomabb gombaleves laskából készül, no és persze a vargánya krémlevest se hagyjuk ki. 
Ebbe a levesbe most háromféle téli gomba került, melyek decemberben is gyűjthetők, de fő alkotó a laska. 
A júdásfül egész évben terem, de télen a csapadékosabb időben talán jobban. Enyhébb teleken a késői laska is belenyúlik a télbe, a téli fülőke pedig egész télen, tavaszig lehet. Utóbbit sokan kedvelik, sokan, "nincs más alapon jó lesz, legalább ez van" legyűrik, de én kedvelem, nem éreztem még a sok helyen emlegetett halízét soha. A júdásfül is gusztus kérdése érdekes porcos állaga miatt. Tölteni is lehet, de hogy hogyan, erről majd később, ha mutatni is tudom. Sőt még csokis júdásfül receptem is van. Érdekel valakit?


Erdei gombaleves, ahogy én készítem:
Ezt a levest anyukámtól tanultam, olyan környéken, ahol sok őrölt pirospaprikát használnak, ezért nálunk piros a leves. Én teszek bele mindig kockázott vagy karikázott gyökérzöldségeket: sárgarépát, petrezselyem gyökeret esetleg zellergumót, pasztinákot (utóbbit csak kicsit, mert édesít) és krumplit szintén kockázva. Ha gazdagon, sűrűre készítjük, egytálételként is kiváló.

Pici zsiradékon apróra vágott fokhagyma és egy kicsi, félbevágott (ez nem apró, csak úgy bele a fél hagyma) vörös hagyma pirításával indul a leves, majd megy bele a sárgarépa, azt is lepirítom. Ezután piros őrölt paprika (a paprikát a tűzhelyről lehúzva az edényt a zsiradékon jól át kell keverni, hogy szépen kiadja piros színét). Majd mehet bele minden egyéb zöldség és rá a víz. Fűszerek nálam: só, őrölt fekete bors, csipet őrölt kömény. Jó ízt ad egy fél kis paradicsom és egy kis zöldpaprika vagy csípős szárított paprika. Kb. 5 perc főzés után a felvágott laska, júdásfüle és kevés téli fülőke is mehet a levesbe. Ezután készre főzöm. Ha nagyon gazdagon akarta anyukám, akkor főzött bele csipetkét is. A levest tejfölös vagy tejszínes, pici lisztes habarással fejezem be és készre ízesítem. Legvégül friss petrezselyemmel meg lehet szórni. Egytálételként főtt tojáskarikákkal lehet tálalni.

A csipetke készítése:
Egy tojás annyi liszttel és pici sóval összegyúrva, hogy jó kemény tészta legyen. A jól összegyúrt tésztát fél cm vastagra kinyújtva vagy tenyérrel kilapogatva, ujjheggyel kell szétcsipkedni, a kész csipetkéket pedig pici lisztbe kell forgatni, így megakadályozható, hogy összeragadjanak. Galuskánál, nokedlinél kisebb méretű és keményebb tésztalevesbetétet kapunk.

Alább a gombák: téli fülőke, Júdásfüle, laska:







2014. december 2., kedd

Gombatanfolyamok 2015-ben országszerte -alapfokú, szakellenőri és gombatermesztő


Hatósági jellegű gombaszakellenőri tanfolyam

A Magyar Mikológiai Társaság szervezésében
Budapest
Pécs
Őriszentpéter
A 140 órás tanfolyamok március és november között , mindig hétvégéken kerülnek megrendezésre. A tanfolyam végén tanúsítványt adó gombaszakellenőri vizsga tehető (a vizsga nem kötelező). A jelentkezés nem igényel előzetes ismereteket a gombákról. Jelentkezni és érdeklődni Dr. Jakucs Erzsébetnél lehet e-mailben vagy telefonon.
jakucse@gmail.com
06-30-372-5066
Előjelentkezés van, az érdeklődőket 2015. februárjában értesítik a tanfolyam indulásáról, a beiratkozás módjáról. Ez a jelentkezőkre nézve semmilyen kötelezettséggel nem jár.  A részvételi díj a helyszíntől és a felvett hallgatók számától függően 100-130 ezer Ft körül várható
További részletek a Magyar Mikológiai Társaság weboldalán

Gombaszakellenőri és gombatermesztő tanfolyamok az ország több nagyvárosában:
Geniuszplusz

Gombatermesztő tanfolyam: 

Alapfokú tanfolyamok
Pécs: 
érdeklődés: gombatanfolyam2014@gmail.com 

Kárász (Mecsek):
érdeklődés: Mezei Attila 06-30-6646248

Budapest TIT Stúdió Gombász Szakkör: info itt
Tatabánya: info itt

Felsőfokú gombaismereti tanfolyam:
Magyar Mikológiai Társaság (+ELTE) bővebben: itt

A bejgyzés óta tobábbiakat is hirdettek, a Pro Mikológia Alapítvány alaposan összeszedte a már meghirdetett tanfolyamokat, így további tanfolymokról: itt
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...