2015. június 24., szerda

Mezei iringó (Eryngium campestre), ördögszekér - míly meglepő, de finom. Túrós galuska mezei iringó salátával

Ki ne ismerné a réteken, száraz gyepekben nem ritka, legelőkön pedig igen gyakori mezei iringót (Eryngium campestre). Hívják ördögszekérnek, mert érett kóróit görgeti a szél, így terjeszti magjait.
Szúrós, így védekezik az állatok rágása ellen, de minket ne riasszon el ez a tény, mert a növény talán a legfinomabb mezei zöldségnövény.
  


Balkáni országokban ma is gyűjtik fiatal hajtásait fogyasztásra, és régen nálunk is gyűjtötték zöldségnövényként az Alföldön. Fiatal tavaszi levélhajtásait nem kóstoltam (addig kell gyűjteni, amíg nem szúrósak), ami viszont nagyon finom, az a nyári hajtás szára. Szúrós levelektől, némi véráldozat mellett megtisztítva, nyersen a legfinomabb, zelleres ízű. Nem véletlen ez, hiszen a növény a zellerfélék közé tartozik. Érdemes kóstolni!  Én nyersen paradicsommal készítettem belőle salátát, egy túrós galuskához, amivel nagyon finom volt. Feldolgozása: A tüskés leveleket leszedve, a szár rostos külső részéit lehámozva használható.

virágozni készülő mezei iringó nyári hajtás
Túrós galuska paradicsomos mezei iringó salátával

Elkészítés:
3 tojásból, liszttel, sóval galuska sűrűségű tésztát kevertem, majd félórás pihentetés után, lobogó, forró vízbe szaggattam galuskaszaggatóval. Míg feljött, megfőtt, bekevertem a túrót tejföllel, és kis sült, húsos szalonna kockákkal, az íze miatt. Ebbe szedtem ki a galuskát, majd bekevertem.

A mezei iringó szárat megtisztítva, apróra vágva, nyersen, paradicsomkockákkal kevertem. A paradicsom leve egyben öntet is volt. Sózható, borsozható, úgy is finom, de nem szükséges.

2015. május 11., hétfő

Tavaszi virágzás ... tányéron, természetben

Sok tavaszi virág az erdőkben, réteken vagy a kertben finom, ehető és nem mellesleg szépen díszít is, így egyedivé, különlegessé teheti a tányérunkat, mosolygóssá  a napunkat.

Az illatos ibolya (Viola odorata) édességben, szirupban, szörpben, 
salátában, jégkockában, ecetben egyaránt helytáll:

ibolyás palacsinta
Ibolyás jégkocka (alkotás és fotó: Rajkay Irén) 
ibolyás saláta
almás savanyú káposztás, vörös lencsés, erdei levélzöldekkel

Mogyoróbarka (Corylus avellana):
csokis mogyoróbarka (kép forrása: Slényje)

Orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis) virágai szép díszek lehetnek: 
  

kép forrása: Slényje

Virágos kőris (Fraxinus ornus) tavasszal bőven hozza virágait, illata is csodás. 
virágairól nem tudok, hogy használták volna, mediterrán országokban azonban nedvét csapolják, nálunk klimatikus okok miatt ez nem lehetséges: 


Galagonyák (Crataegus fajok) virágos hajtásából tea, limonádé készíthető, 
fiatal hajtások ehetők:

galagonya-limonádé

Salátaboglárka  (Ranunculus ficaria) virága ehető étel-, ital- salátadísz:



Hagymaszagú kányazsombor (Alliaria petiolata) virága ehető, csípős ízű ételdísz:
kucsmás rizottó kányazsombor virággal, erdei zöldekkel

Gyümölcsfák virága szép dísz, ehetők, ha nem keserű az ízük:

Erdei-mezei zöldes klorofill koktél cseresznye virággal

Virágos, színes szendvicsek

Juharvirágos (Acer) lekváros kenyér, mézes kenyér (Biobia-Porta-Pajtaszálló):


Százszorszép (Bellis perennis) virága ehető, bimbója savanyítható:


pongyola pitypang és százszorszép bimbók
sós-savanyú kaprinak készíthetők: 


Pongyola pitypang (Taraxacum officinale) virága ehető, sokféle módon használják:

Pitypangszirmos vaj (kép forrása: Slényje)

Júdásfa (Cercis siliquastrum) virága ehető, savanykás és szépen díszít:


fenyővirág, fenyő pollen (igazi fenyőké) pl. lucfenyőé ehető: 
 fotó forrása

Vad szamócák (Fragaria) hagyjuk meg termésnek :)
 

Madársóskák (Oxalis) erdei és kertiek is levelük, viráguk is mértékkel ehető:
Fotó: Szilágyi Péter

Árvacsalánok (Lamium purpureum, L. album, L. maculatum) 
fehér és piros virágúak virág és fiatal levél ehető:

Fotó forrása

Közönséges borbálafű (Barbarea vulgaris) fiatal levél és virág is ehető:

vad kakukkfüvek (Thymus) virágai, salátadíszként finomak is:


2015. április 1., szerda

Komlóspárga sajttal töltött szalonna csíkban sütve, medvehagymás zöldbab körettel


 A komlóspárga az egyik legfinomabb tavaszi zöldség, amit a vad természet szolgáltat. 



A komlóhajtást lehet zöldbab vagy spárgaszerűen levesnek, főzeléknek elkészíteni vagy így is: 

Három vagy több komlóhajtást egy medvehagyma levéllel összekötve, egy sajtszelettel együtt szalonnacsíkba tekertem, fogpiszkálóval rögzítettem, majd serpenyőben, kis zsiradékon, de főképp saját levében kisütöttem. Az első percekben fedő alatt, hogy a komló megpárolódjon. 

Köret: Saját, sárga zöldbab konzervem, benne roppanósra főzött zöldbab, amit apróra vágott medvehagyma levelekkel, zsiradékon átforgattam, sózva borsozva, kis joghurttal felöntve, keményítővel sűrítettem. 

Fázisfotók: 



2015. március 14., szombat

Érkező tavasz és koratavaszi zöldek 2015




A zöld levelek közül sokat egész télen gyűjthetünk, pl a tyúkhúr ilyen. Kora tavasszal pedig számos faj csatlakozik hozzá friss hajtásokkal. A zöldek esetében változatosan, többfélét érdemes szedni. Vannak nagyon finomak, vannak kevésbé ízletesek, de ehetők. Vannak olyanok melyek idősebb részei vagy nagy mennyiségben válnak enyhén mérgezővé (pl salátaboglárka, sóskák). Vannak olyanok melyek idősebb levelei rossz ízűek, keserűek (pl csalán, cickafark, útifű, pongyola pitypang). Ezért mindenből ajánlott inkább keveset és változatosan keverve enni, és mindig a fiatal leveket, virágzás előtt fogyasztani. 
  
csípős csalán (Urtica dioica)  és
podagrafű (Aegopodium podagraria)
medvehagyma (Allium ursinum)
A levél alulról és nem csúcsból nő. Ajánlott a leveket félbe vágva
szedni,  semmiképp sem tőből vagy hagymástól.
Ha minden levelet leszedünk  a tő elpusztul.
podagrafű (Aegopodium podagraria)
Jól terjedő faj patakos, nedves területeken.
Csak a nagyon fiatal leveket szedjük. 
podagrafű

csípős csalán (Urtica dioica) és podagrafű
A csalán fiatal, felső, leveles hajtásai a legfinomabbak,
és az első kora tavaszi, egészséges, zöld levelek,
melyek sokfelé előfordulnak. Együk őket! 
mogyoróbarka. Pollenje egészséges régen a barka egészét
szárítva liszthez keverték. Még nem próbáltam 
salátaboglárka (Ranunculuis ficaria)
csak virágzás előtt ehető és idősebb leveket már csak főzve együk
kertekben is jól terjedhet, néhol tömeges.
Leveket szedjük és soha ne gyökerestől.
salátaboglárka

2015. március 7., szombat

2015-ös gasztrojóslatok. Vagy kívánságok?

Megkérdezték mit jósolok idénre. Ezt írtam: 

Bár az Erdőkóstoló blog háttere „töltekezése” mindig is régmúlt, a hagyományok felelevenítése volt, így nem igen jósoltam eddig előre, csak reméltem és figyeltem. Az Erdőkóstoló blog célja a tanítás, az értékek őrzése a régi tudásból, és az igény megteremtése az értékek őrzésére a természetben, mert a változatos, természetes élőhelyek (erdők, legelők, vizek) fenntartása táplálkozási szempontból is igen fontos. A legegészségesebb élelmiszerek (vadvízi halak, vadhús, vadnövények, legelő állatok teje és húsa) ezekről származnak, így túlélésünk zálogai. A régen használt, szinte elfeledett, természetből származó alapanyagok és ezek felhasználási módszereinek felelevenítése, újratanulása kedvelt téma, talán leginkább érdekessége, különlegessége miatt, így egyre nagyobb érdeklődés irányul a felé. Hogy ténylegesen mennyire nőtt ezen anyagok szerepe az étkezésünkben, azt nehéz felmérni, de évről évre egyre több területen jelennek meg erdei-mezei termékek. Kedvelt és nőtt piaci árusításuk főképp az erdei gombák, vadgyümölcsök terén. Még mindig tarol népszerűségben a medvehagyma, szinte minden területen bekerült a kínálatba. Frissen és feldolgozva, kistermelői-kézműves termékektől kezdve a franchise hálózatokig, péksütemények, sajtok, éttermi kínálat terén egyaránt. Az erdei gombák szerepe talán mindig is nagyobb volt, igen nagy érdeklődés van 2015-ben is a gombák tanulása iránt, úgy látom országszerte, tehát étkezési szerepük is fennmarad és nőhet is főképp a gombákban gazdag tájakon. Erdei termékekben azt várom idén, hogy a medvehagyma (remélve, hogy részben) helyett vagy (csak) mellett, más, jól felismerhető salátanövények (pl. salátaboglárka, pongyola pitypang, kövér porcsin) is beszivárognak az étkezésbe a bátrabb, kísérletező kedvű éttermek területén itthon is. Azt gondolom tovább nő a helyi termékek jelentősége, főképp zöldségek, gyümölcs és baromfi esetében. Továbberősödik a falusi vendéglátás, és a falusi vendéglátók kínálatában még inkább jelentőssé válik a közelből származó, helyi termék. Örülnék, ha a piacokon és az éttermekben is nagyobb teret kapnának a kistermelők. Vadvízi halak és egyáltalán a hazai halak tekintetében még mindig szomorú a helyzet, mert közel sem akkora az igény rá, mint amennyit megérdemelne. Elfelejtettünk halat enni, generációk is talán, újra meg kell tanítani a gyerekeket, hogyan álljanak hozzá a szálkás halakhoz és halízhez. (Aki halat kínál, kezdje a gyerekekkel és a szüleikkel.) Remélem, hogy a kézműves hazai halfeldolgozás, pl füstölés-szárítás, ecetes, olajos hagyományos tartósítás is egyre inkább lehetőségeket kap, apró csírákat látni vélek e területen is. Idén nőni fog az elfeledett feldolgozás-tartósítás területén a természetes erjesztéssel tartósított zöldségek szerepe. Kezdetben a házi, saját részre feldolgozás, aztán, ahogy a házi ecetek egyre kedveltebbek, megjelennek a kovászolt, savanyított különlegességek is a kézműves piacokon a savanyú káposzta mellett. Ennek már csírái tapasztalhatók. Amit nagyon remélnék, hogy a tejtermékek (főképp tehéntej) területén idén elindul olyan kínálat, ami a ténylegesen legeltetett (ezért sokkal értékesebb tejű) állatok tejtermékeit kínálja, és ezt hirdeti is.


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...