"Fenyőrügyméz", fenyőszirup, fenyőszörp, fenyődzsem

Az igazi fenyőmézet természetesen a méhek gyűjtik, készítik, nem virágról, hanem a fenyőrügyek nedvéből, amiben, ha jól tudom, levéltetveknek is van némi szerepe. Az igazi fenyőméz a legnagyobb ásványi anyag tartalmú méz, fenyőfajonként más-más ízű, illatú. Nálunk a Vendvidéken Őrségben készül ilyen méz, valamint tőlünk északra, illetve magasabb hegyekben honos fenyőerdőkben.

Vannak viszont ültetett fenyvesek és fenyőfák, kertekben sokfelé nálunk is. Így, ha nem is igazit, de valami fenyőméz-pótlót megkísérelhetünk készíteni mézzel vagy cukorral, sőt fenyőszörpöt, fenyőitalt is, csak hígítás kérdése az egész. Kaparós torkokra, torokfájás, köhögés enyhítésére ajánlott, de süteményekben, mézes kenyéren "mézként" is. Jó teába, és hogy még mire, arra ötlet pl. ITT és ITT  is. Ha nincs már fenyőrügy, akkor később a fenyő tűleve is sok mindenre jó. Sokféle lucfenyős, fenyős recept még ITT érhető el. Egy kis olvasnivaló cikk a lucfenyő sokféle erényéről pedid ITT.

Nagyjából április közepén-végén lehet gyűjteni a fenyőrügyeket. Van gyorsabb és lassúbb, érlelős megoldás a "mézek" elkészítésére, többfelé is találjuk ezeket a világhálón. 

Különböző fenyőrügyek 

Gyorsabb, amikor főzéssel vonjuk ki a fenyőrügyből a gyógyhatású anyagokat és az ízeket. A rügyeket kevés vízzel, citromlével kell rövid ideig felfőzni, majd állni hagyni, aztán több cukor hozzáadásával szirupot főzni belőle, ez hőkezelt, csírátlanított anyag lesz, hígabbra készítve, szörpként is sokáig eláll. 

Lehet a fenyőrügyeket kristálycukorral rétegezve egy befőttes üvegben állni hagyni. A cukor a fenyőrügy nedveit felvéve elolvad, míg szirup nem lesz. Közben forgatni kell az üveget, hogy az üveg aljára leült cukor is olvadjon. Nehéz eltalálni a jó rügy-cukor arányt. Kísérletezés kicsit, a tapasztalatot következő évben érdemes alkalmazni. A leghatékonyabb talán, ha a gyűjtött rügyeket összekeverjük egy tálban a cukorral, majd belekanalazzuk a befőttes üvegbe a keveréket, közben rázogatva, hogy kitöltse jól a befőttes üveget. Így jobban érintkezik a cukor a fenyőlevelekkel. Ha nem olvad fel minden cukor végül, akkor gyenge melegítéssel nagyon kevés kis víz hozzáadásával lehet belőle szirup. Ezután már csak le kell szűrni (esetleg enyhén melegítve) a rügyekről a szirupot, vagy azt sem muszáj. Én soha nem teszem napra, kamrában sötét helyen áll. 

Készülhet igazi mézzel is. A lényege, hogy a mézbe tesszük a fenyőrügyeket, és sötét helyen hagyjuk állni 1-2 hónapot. Ebben az esetben a kevesebb, az több lehet. Vagyis nem ajánlott túl sok fenyőrügyet tenni a mézbe, mert ha felvizezi a mézet, az megerjedhet. A felhígulás jelenthet olyan kockázatot is, hogy a mézben olykor kis mennyiségben előforduló, botulizmust okozó baktérium spórái a vizesebb környezetben felélednek, szaporodni kezdenek, toxint termelnek és a toxin betegséget okozhat. Sajnos nem érzékelhető, ha ez történik.  

A cukorban rétegezett fenyőrügyekből - mivel abba többet kell és lehet is tenni - a mézzel szemben magasabb hatóanyagtartalmú és ízesebb szirup jöhet létre. 

Milyen fenyőrügyet használhatunk? 

A legjobb és leggyakrabban használt a lucfenyő épp kibontakozott rügye és a fiatal toboza, utóbbi vörös színű. De használják még ritkábban a vörösfenyő, ezüstfenyő, erdei fenyő, feketefenyő, jegenyefenyő hajtásait, tobozait is. 

!!! A vörösfenyő esetében túladagolás esetén vesekárosodás veszélyét említik a források. Hasonlóképp a fenyőfélék közé tartozó, de nem igazi fenyő, a közönséges boróka esetében is, amit ilyen célra nem használtak ugyan, de hajtásából gyógyteát készítettek. 

!!!!!!! A fenyőkhöz nagyon hasonló, tűlevelű tiszafa (Taxus baccata) minden része komolyan mérgező, ne keverje senki még véletlenül sem össze a fenyőkkel. Segíthet pl. ha keresünk előző évi fenyőtobozt a fenyőn, amiről gyűjteni akarunk.      

A lucrügyek akkor gyűjthetők, amikor éppen kipattannak, lehullanak róluk a rügyet védő buroklevelek, és még nem fásodnak. Az oldalágak oldalrügyeit szedjük körben a fán mindenhol,  ne a csúcsrügyeket, hogy ne legyen aszimmetrikus a fenyőnk. A kéttűs fenyők rügyei fásak, azok maguk nem ehetők meg, de szirupnak alkalmasak, ám biztosan kevéssé nedvdúsok, mint a lágy, húsos levelű egytűsök, pl. a luc.  

Fenyőszörpöt vízben felfőzött fenyőrügyből, cukorral, citromlével, citromhéjjal ízesítve főzhetünk. Fenyődzsem a fenyőhajtások (rügyek) vagy a puha fenyőtobozka kevés vízben főzésével ízesítésével, édesítésével, ha szükséges zselésítésével főzhető. A dzsemben benne maradhatnak akár a felfőzött leturmixolt fenyőhajtások vagy az apró tobozkák is. 

A fenyőrügyet pálinkába is áztatták, áztatják, hogy jó kis torokborogató legyen belőle. 

Rövid tűs fenyőrügy, pl. a lucfenyő

A kéttűs (hosszú tűs) fenyőrügy barna, pl. az erdeifenyő ilyen

Hosszú tűs (kéttűs) fenyőrügy

Hosszú tűs fenyőrügy cukorban érlelődik

Rövid tűs fenyőrügy

Mérgező hasonmás a tiszafa 

bemutatása a wikipedián

**********************************

Aki szívesen támogatná az oldal tartalmainak létrehozását, ITT van erre lehetősége, egészen egyszerű módon is: Erdőkóstoló adományvonal 
Köszönet minden támogatásért, de ha valaki nem tud vagy nem szeretne, anélkül is szabadon olvashat, tanulhat a blogon ehető vadnövényekről és gombákról.