"Fenyőrügyméz", fenyőrügyital, fenyőszirup, fenyődzsem

Az igazi fenyőmézet természetesen a méhek gyűjtik, készítik, nem virágról, hanem a fenyőrügyek nedvéből, amiben, ha jól tudom, levéltetveknek is van némi szerepe. Az igazi fenyőméz a legnagyobb ásványi anyag tartalmú méz, fenyőfajonként más-más ízű, illatú. Nálunk a Vendvidéken Őrségben készül ilyen méz valamint tőlünk északra, illetve magasabb hegyekben honos fenyőerdőkben.

Vannak viszont ültetett fenyvesek és fenyőfák, kertekben sokfelé nálunk is. Így, ha nem is igazit, de valami fenyőméz-pótlót megkísérelhetünk készíteni mézzel vagy cukorral, sőt fenyőszörpöt, fenyőitalt is, csak hígítás kérdése az egész. Kaparós torkokra, torokfájás, köhögés enyhítésére ajánlott, de süteményekben, mézes kenyéren "mézként" is használható.

Nagyjából április közepén-végén lehet gyűjteni a fenyőrügyeket. Van gyorsabb és lassúbb, érlelős megoldás a "mézek" elkészítésére, többfelé is találjuk ezeket a világhálón.

Gyorsabb, amikor főzéssel segítjük elő a fenyőrügyből a gyógyhatású anyagokat. A rügyeket kevés vízzel, citromlével kell rövid ideig felfőzni, majd állni hagyni, aztán több cukor hozzáadásával szirupot főzni belőle. Ilyet készített Napmátka (a) tűzhelyén.

Különböző fenyőrügyek érlelődnek 

Nekem a legszimpatikusabb, ami igazi mézzel készül. A lényege, hogy mézbe tesszük fenyőrügyeket, és sötét helyen hagyjuk érni együtt a mézzel 1-2 hónapot. Ebben az esetben a kevesebb, az több lehet. Vagyis nem ajánlott túl sok fenyőrügyet tenni mézbe, mert felvizezi azt, és az megerjedhet, de megerjedve is fogyasztható, sőt van aki kifejezetten erjeszti.

Lehet a fenyőrügyeket kristálycukorral bőven rétegezve egy befőttes üvegben állni hagyni. A cukor a fenyőrügy nedveit felvéve elolvad, míg szirup nem lesz. Ezután már csak le kell szűrni (esetleg enyhén melegítve) a rügyekről a szirupot.

Milyen fenyőrügyet használhatunk? A legjobb és leggyakrabban használt a lucfenyő rügy és a fiatal toboza. De használják még ritkábban a vörösfenyő, ezüstfenyő, erdei fenyő, jegenyefenyő hajtásait is. Arról sehol nem találtam információt, hogy lenne olyan fenyőfaj nálunk, ami nem a használható. A vörösfenyő esetében túladagolás esetén vesekárosodás veszélyét említik a források. Hasonlóképp a fenyőfélék közé tartozó de nem igazi fenyő közönséges boróka esetében is, amit ilyen célra nem használtak ugyan, de hajtásából gyógyteát készítettek. DE a fenyőkhöz nagyon hasonló, tűlevelű tiszafa (Taxus baccata) minden része komolyan mérgező, ne keverje senki még véletlenül sem össze a fenyőkkel.    

A rügyek akkor gyűjthetők, amikor éppen kipattannak, lehullanak róluk a rügyet védő buroklevelek, és még nem fásodnak. Az oldalágak oldalrügyeit szedjük, körben a fán mindenhol,  ne a csúcsrügyeket, hogy ne legyen aszimmetrikus a fenyőnk. 

Fenyőszörp gyorsan és lassan - Kertészleszek-nél
Fenyőszirup másképp, nádcukorral, pálinkával - Naspolyakonyha
Fenyőrügy üdítő - a tutireceptek.hu-n

Fenyődzsemet még nem készítettem, a recept alábbi linken érhető el. A dzsemben benne maradnak a felfőzött leturmixolt fenyőhajtások is: Fenyőszörp fenyődzsem, fenyőesszencia- herbacio.ezermester.hu

A fenyőrügyet pálinkába is áztatták, áztatják, hogy jó kis torokborogató legyen belőle. 

Rövid tűs fenyőrügy, pl. a lucfenyő

A hosszú tűs fenyőrügy barna, pl. az erdeifenyő ilyen

Hosszú tűs (kéttűs) fenyőrügy

Hosszútűs fenyőrügy cukorban érlelődik

Rövidtűs fenyőrügy

Mérgező hasonmás a tiszafa bemutatása a wikipedián

f