Csak a tisztán tartott és el nem pusztított természet ehető!

......az értékek őrzése a régi tudásból, az igény megteremtése az értékek őrzésére a természetben. Változatos, sokszínű természetünk, erdeink, rétjeink, vadvizeink számos eleme táplálék is. A legegészségesebb élelmiszerek (vadvízi halak, vadhús, gyógy- és ehető vadnövények, legelő állatok teje és húsa) ezekről származnak, így túlélésünk zálogai. De csak a tisztán tartott és el nem pusztított természet ehető. A blogon információkat adok az ehető, vadontermő növényekről és gombákról, felhasználásuk lehetőségéről, módjáról, gyűjtésük etikájáról, szabályairól, törvényeiről.

2018. december 30., vasárnap

Csipkepezsgő, avagy erjesztett csipkebogyó üdítő

Érett, dércsípte csipkebogyót szedtem, és a tervezett koccintás előtt pár nappal kezdtem el készíteni a pezsgős, szén-dioxidos, talán icipicit alkoholos csipkeitalt. Az ital a természetes erjesztés miatt probiotikus, vagyis élő mikrobákat tartalmaz, valamint a hideg eljárás miatt a C-vitamin sem sérül benne. A C-vitamint a csipkebogyó, a japánbirs és a narancs adja.
  
Remélem, látható mennyire szépen pezseg,
 így ezután leszűrve és lezárva hűtőbe került

A szén-dioxidos, pezsgős italokat házi erjesztéssel is készíthetünk. A szén-dioxid az erjedés első szakaszában termelődik mind az alkoholos, mind a tejsavas erjedés során. Hogy édes vagy savanykás italt kapunk az attól függ, hogy milyen irányba indítjuk az erjedést. Én a csipkepezsgőmet a gyorsabb, alkoholos erjedés felé indítottam, így tehát a felforralt, majd lehűtött vízzel leöntött, két végétől megtisztított csipkebogyót, valamint a savanyúságot és sok C-vitamint is biztosító japánbirs-szeleteket 2 kanál mézzel és csipet sóval fűszerezve indítottam. Az üvegeket lezárva, meleg helyen 20-22 fokon tartva, el is indult az erjedés. A második napon hámozott, darabolt narancsot és szegfűszeget is még tettem az üvegekbe a téli hangulat kedvéért. Azért később, nehogy keserű legyen az ital a narancs fehér részétől. 
   
induláskor 

Elkészítés:

Csipkebogyót szedtem, annyit, hogy egy literes vagy akár nagyobb üveget kb. negyedéig-harmadáig érdemes megtölteni vele, én több üvegnyit készítettem, részben galagonyával vegyesen. A csipkebogyókat alaposan megmostam, két végüket levágtam, majd a bogyókat az üvegekbe tettem. A japánbirset  vékonyra gyalultam, és mindegyik üvegbe tettem úgy 10 szeletkét. Vizet forraltam, majd hagytam lehűlni. Közben mindegyik üvegbe egy nagy evőkanál mézet és pici csipet sót tettem. Mikor a víz lehűlt, az üvegeket a nyakukig töltöttem vízzel, majd egy fém tetővel lezártam. Meleg helyen második-harmadik nap elindul az erjedés, nekem is így volt, így én a negyedik napon le is szűrtem, és hűtőbe tettem az italt a másnapi felhasználásra. Hűtőben még pár napig eláll a szén-dioxidos állapotban, aztán elindul az alkoholos erjedés. Az üvegekben maradt gyümölcsöket pedig újra elindítottam ugyanazon az úton, mint először, hiszen még egy ital kihozható belőlük, aztán pedig valamilyen szószként végzik majd egy passzírozás után.  

Egy másik érdekes probiotikus italról a római kori posca-ról, kicsit megújítva, bodzabogyóból készítve itt írtam.

és a végeredmény csodás szín, édes-
savanykás és picit csípős az apró buborékoktól  

Még továbbiak a fermentálásról itt és itt

Saját erjesztésű eceteket így készetek
bodzabogyó ecetről itt  írtam

Erdőkóstoló a Facebook-on még több tartalommal
                                          

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...