Csak a tisztán tartott és el nem pusztított természet ehető!

......az értékek őrzése a régi tudásból, az igény megteremtése az értékek őrzésére a természetben. Változatos, sokszínű természetünk, erdeink, rétjeink, vadvizeink számos eleme táplálék is. A legegészségesebb élelmiszerek (vadvízi halak, vadhús, gyógy- és ehető vadnövények, legelő állatok teje és húsa) ezekről származnak, így túlélésünk zálogai. De csak a tisztán tartott és el nem pusztított természet ehető. A blogon információkat adok az ehető, vadontermő növényekről és gombákról, felhasználásuk lehetőségéről, módjáról, gyűjtésük etikájáról, szabályairól, törvényeiről.

2018. október 24., szerda

Hagymaszagú kányazsombor (Alliaria petiolata) mint vadon élő saláta- és fűszernövény bemutatása

Talán a legősibb ismert fűszernövény, hiszen a kányazsombor magjait egy 6000 éves szarvasraguban is megtalálták a régészek. Európában konyhakerti termesztése is ismert, mára mégis rendkívüli módon megfeledkeztünk róla. Igazi különlegessége, hogy hagymás íze a hagymákkal ellentétben nem köszön vissza evés után a leheletünkben. Ősztől friss levélzöldség, zöldfűszer, majd később miden fiatal része jó valamire.


Igen jellegzetes kinézetű, valamint leveleit megdörzsölve fokhagymás illatú és ízű növény. Árnyékos, nedvesebb talajokon nő. Árnyas, sziklás erdőkben, bokrosok alatt vagy szélében, utak árnyas szélén, kertek fái és bokrai alatt is jól érzi magát. Kőfalak, kőkerítések mellett is nő. Fokhagymás, plusz csípős-mustáros íze kellemes íz, míg nem válik a levél öregedésével keserűvé. Ha fiatal részeit szedjük, jól használható, gyakori és aromás saláta- és fűszernövény.  Érdekessége, hogy íze mellett némely hatása hasonló a fokhagymáéhoz vagy a medvehagymáéhoz, de azokkal szemben nem marad fogyasztása után kellemetlen a leheletünk. Régészeti leletekben is megtalálták magjait, valószínűleg ősi fűszerként használták.
Felismerése: A keresztesvirágúak közé tartozó, fehér virágú, kétéves növény. Ősszel magról kihajtva, áttelelő tőrózsát növeszt, melynek levelei kerekded vesealakúak, hullámos szélűek, matt sötétzöldek. A levelek fonákán és olykor a levélszínen is lilás árnyalatok lehetnek. A második évben növeszti virághajtását. A szárlevelek már háromszög alakúak és fogazottak. Virágai a szár csúcsán csomókban nőnek. Az egyes virágokban a négy, fehér sziromlevél keresztben átellenesen áll. A termés hosszú, zölden még húsos, nagyjából gyufa vastagságú, felálló becőtermés, amiben fekete, hosszúkás magokat érlel. Felismerésekor ízleljük és megdörzsölve, szagoljuk is meg.
Gyűjthető, ehető növényi részek: A fiatal levelek (leginkább), de más fiatal növényi részek is ehetők, mint a friss virág és a zöld, még puha terméskezdemény. Fűszeresek a magok is, de olykor nagyon keserűek.    
Gyűjtés: Ősztől a virágzás előtti időszakig a legfiatalabb leveleket, majd a virágokat vagy az egész virágos hajtáscsúcsot pár levéllel szedjük; ősztől áttelelő rozettáinak leveleit akár egész télen szedhetjük, majd a tavasszal hajtást hozó növény fiatal szárleveleit ehetjük. Később fűszerként a virágokat fűszeres salátadíszként, majd a zöld terméskezdeményt és a magokat ehetjük. Mind hagymás ízű ezért sós ételekbe ajánlottak. Gyűjtés előtt érdemes kóstolni, mert keserűsége tapasztalatok szerint változó, időjárás- és állomány-függő is lehet.
Felhasználás: Nyersen a legjobb ízű. Hőre érzékeny C-vitamin tartalma miatt előnyösebb is így fogyasztani. Főzve keserű utóíze lehet és fokhagymás ízét is jórészt elveszíti. Aki főzve is fogyasztja, úgy találja, hogy a főzőlevet egy-kétszer leöntve, a keserű íze megszüntethető vagy csökkenthető. Nyersen salátába, szószokba, tojásos, túrós, hideg ételekbe érdemes keverni. Főzve is változatosan, spenótszerűen, pároltan, rakottasan, töltelékben is készítik. Frissen használjuk, szárítani nem érdemes, mert jellegzetes ízét és illatát szárítás közben elveszíti. A magokat mustármagszerűen, fűszerként lehet használni, de érdemes előtte megkóstolni, mert keserűek lehetnek.
Táplálkozási értéke, hatásai: C-vitamin tartalmú és antiszeptikus, fertőtlenítő hatású anyagokat is tartalmazó növény, ezért nyersen érdemes fogyasztani. Más hatásai is ismertek, ezekkel is érdemes számolni (izzasztó, köptető hatás, asztmatikus panaszokra hat, külsőleges és belsőleg is fertőtlenítő, parazita ellenes hatás, sebgyógyító), vagyis gyógynövényként is használható, gyógyhatású tápláléknövény.


A bejegyzésekhez felhasznált források: itt

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...