Bodzabogyó ecet fekete bodzából

A fekete bodza (Sambucus nigra) termése nyersen nem ehető, de főzve és erjesztve (legalább 26 fokon, nyári melegben) már igen. Lekvárt más gyümölccsel keverve többször készítettem már bodzabogyóból. Van egy kis gyógyszeríze, ezért érdemes azt valamivel ellensúlyozni. Picit sós lekvárban, vagy fűszeres lekvárban almával vagy szilvával összefőzve nagyon finom. 
Ez az ecet még nyáron készült, már régen leszűrtem a cefréről, azóta érlelődött: Sötét színe miatt láthatóan antioxidánsokban gazdag, s mivel nem hőkezelt, vitaminok, egyéb jó dolgok is vannak benne.  


az ecet az itt korábban már leírt módon készült

Nem kellene ilyen hosszú ideig érlelni, de mostanra nagyon finom, szinte balzsamecet sűrűségű lett.
Hasonlóképp nagyon finom a bodzavirágos házi balzsamecet is, aminek készítéséről itt írtam korábban.

A bodzák fogysztáshoz: Mindhárom bodzafaj zöld részei, fája, zöld bogyója és az érett termés magja mérgező. Hőkezelés, főzés után esetleg még a magot is kipasszírozva a gyümölcshúsuk ehető, de nem hatás nélküli, gyógylekvárnak való. Virága csak a fekete bodzának használható. Nyersen és zölden egyik faj termése sem ehető. A leginkább használt fekete bodza érett nyers termése kis mennyiségben is - érzékenységtől is függően - hányást, hasmenést okozhat, nagy mennyiségben mérgező. A másik két bodzafaj érett, nyers termése még komolyabban mérgező, ne egye senki. Tejsavas fermentálás (alapos, megfelelő hőmérsékletű, legelább 26 fokon) során a zöld, éretlen fekete bodza termésében a mérgező cianid tartalom nagy valószínűséggel elbomlik, de hogy a további hatóanyagokkal mi történik a fermentálás során, azt nem tudom. Így zöld (fekete) bodza kaprit és bodza lekvárokat mindenki eldöntheti, a fentiek alapján, hogy készít-e. Ha igen, akkor alaposan főzve vagy fermentálva, és mint a legtöbb vadnövényt, mértékkel fogyasztva. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések