Lepénykenyér vadzöldséges-medvehagymás mártogatóval

Gyors egyszerű és finom reggelire, vacsorára vagy egy gazdag leves után ebédre is akár. A mártogató szezonális vadzöldségekkel és fűszerekkel készül, akár párolt, apróra vágott gomba is mehet bele. Ha van medvehagyma vagy más vadhagyma, akkor azzal fűszerezve, ha nincs, akkor újhagyma zöldje vagy akár lila hagyma is jó. Hasonló mártogatók sokféle módon használva ITT bőven.

Elkészítés: 

A mártogató hidegen készül, mindig szezonális levélzöldekkel. Ha vadhagyma nincs, akkor pici fokhagymával vagy lila hagymával. Apróra vágtam a levélzöldségeket, majd tejföllel és kicsi majonézzel, sóval, borssal szájízünknek megfelelőre kevertem. Lehet botmixerrel is keverni, ez esetben a levélzöldek még apróbbak lesznek. Aki picit édesebben szereti, az egy kicsit édesítheti is. Nagyon finom, és a nyers levélzöldségekkel vitaminban is gazdag ez a mártogató. Van, amikor nem teszek bele majonézt sem, csak a tejfölt fűszerezem a vadzöldségekkel, úgyis nagyon finom. A képen látható mártogatóban még egy kis párolt gomba is van. Vadzöldség mehet bele medvehagymalevél, podagrafű, csalán (jobb előzetesen blansírozni, akkor már nem csíp) vadsnidling, vadfokhagyma, tyúkhúr, útszéli zsázsa levél  vagy hagymaszagú kányazsombor levél. 

A lepénykenyér nálam a leggyakrabban az élesztős + sütőporos indiai laposkenyér, a naan kenyér. Habár biztos vagyok benne, hogy volt ennek régen hazai megfelelője is, csak még nem akadtam rá.  Működik viszont csak élesztővel vagy csak sütőporral is, de nekem ez vált be, így mindig szép levegős a tészta. A tészta tehát élesztővel és sütőporral készült, leginkább a Sóbors naan-kenyér receptje alapján, de inkább már csak érzésre készítem. A tészta hozzávalói: 1,6 dl langyos víz, 2 tk. cukor, másfél tk. szárított élesztő, 25 dkg liszt, fél tk. só, negyed tk. sütőpor, 1 ek. olívaolaj. Az élesztőt, a langyos vizet és a cukrot összekevertem, egy negyed óra múlva kevertem hozzá a lisztet, a sót, az olajat és a sütőport, majd a tésztát kézzel addig dagasztottam, míg már nem ragadt és egyben mozgott. Meleg helyen, lefedve, kétszeresére kelt, majd lisztezett deszkán gyerekökölnyi gombócokra osztottam, és hagytam 10 percet kelni őket egy enyhén olajos lapostányérba téve. Ezután már nem lisztezem, mert a liszt beleég a serpenyőbe, amiben sütöm, és a végén sülő kenyérkék csúnya égettek lesznek. 10 perc után elkezdem sütni a gombócokat. A gombócot kézzel széthúzva, mint a lángost, felemelve a levegőben húzom szét, közben körbe forgatom, hogy saját súlyánál fogva is még kinyúljon kicsit, majd a felforrósított, olajjal (ha olíva, akkor hőálló olívaolaj kell) vagy vaj+olaj keverékével kikent serpenyőben sütöm. Az első oldal sütése közben fedővel lefedem. Nem árt az üvegfedő, lehet látni, hogy szépen feljön, megkel sütés közben. 1-2 perc után érdemes ránézni az alsó, sülő felére, nehogy megégjen. Amikor foltos aranybarna, akkor megfordítom. A második felét már fedő nélkül sütöm.  Hogy mennyi idő alatt sül át, az attól is függ, hogy menyire vékonyra húzzuk ki a tésztát, ha vastagra szeretnénk, akkor érdemes kisebb hővel sütni, hogy átsüljön, de ne égjen meg.      

Frissen tálalva a legfinomabb, és mehet mellé a mártogató, amit rákanalazva vagy mártogatva lehet hozzá enni. 

**********************************

Aki szívesen támogatná az oldal tartalmainak létrehozását, ITT van erre lehetősége, egészen egyszerű módon is: Erdőkóstoló adományvonal 
Köszönet minden támogatásért, de ha valaki nem tud vagy nem szeretne, anélkül is szabadon olvashat, tanulhat a blogon ehető vadnövényekről és gombákról.