Csak a tisztán tartott és el nem pusztított természet ehető!

......az értékek őrzése a régi tudásból, az igény megteremtése az értékek őrzésére a természetben. Változatos, sokszínű természetünk, erdeink, rétjeink, vadvizeink számos eleme táplálék is. A legegészségesebb élelmiszerek (vadvízi halak, vadhús, gyógy- és ehető vadnövények, legelő állatok teje és húsa) ezekről származnak, így túlélésünk zálogai. De csak a tisztán tartott és el nem pusztított természet ehető. A blogon információkat adok az ehető, vadontermő növényekről és gombákról, felhasználásuk lehetőségéről, módjáról, gyűjtésük etikájáról, szabályairól, törvényeiről.

2021. december 6., hétfő

Kesernyés gyomnövényből szupertáplálék? Pongyola pitypang a tányéron az európai hagyományokban.

Több országban a mai napig gyűjtik levélzöldségként, és bár azt hihetnénk, hogy csak a boszorkányosodás útján már elindult idősebb asszonyok teszik ezt, de nem. Kicsik és nagyok rajzanak ki tavasszal a szabadba, hogy térden csúszva begyűjtsék egy-két finom, hagyományos fogás alapanyagát, a pitypangleveleket. A növény minden része ehető, s bár talán legfinomabb tavasszal, egész évebn elérhető így télen is kiváló táplálék lehet. Bemutatása itt.
A pongyola pitypang (Taraxacum officinale) fogyasztásának európai tradíciói után keresgélve legalábbis a fent leírt kép rajzolódhat ki az olvasó előtt némely tájon, ahol még ma is rendkívül népszerű levélzöldség a pitypang. Olyannyira kedvelt, hogy termesztik is, és kis csokrokba kötve piacokon is kapható. Sokfelé használták salátaként régen, nálunk is említik a régi írások a pitypanglevelet ecetes, öntött salátaként, de a legjobban talán a franciák és az olaszok kedvelték, és kedvelik máig. Hagyományos tavaszi saláta készül belőle Freiburg környékén is, valamint Stájerországban, ahol a pitypanglevél a legfontosabb eleme a kedvelt Röhrsalat-nak. A legnépszerűbb receptek szerint frissen vagy szalonna zsíron kicsit megdöglesztve a leveleket főtt burgonyával vagy burgonyával és kemény tojással, néhol burgonyával és savanyú uborkával keverik össze salátának. Úgy tartják, a burgonya enyhíti a levelek kesernyés ízét, de ugyanakkor a kesernyésség pikánssá is teszi az ételt.
A mediterrán tájakon is kedvelt zöldségnövény a pitypang, ott viszont már olívaolajjal és citromlével ízesítve vagy joghurtos öntettel készülnek belőle saláták vagy párolt fogások. Olaszországban az ínséges időkben gyakran tálalt babos pitypangsaláta ma is ismert, és van, ahol pedig más levélzöldségekkel együtt megpárolva, töltött pizzában vagy csak kenyérrel eszik. Süthető tojásos omlettbe, frittata-ba is. A franciák szívesen párosítják a párolt pitypangleveleket pirított gombával is vagy fűszerezik szardellás öntettel. Görögországban a xorta nevű, szintén párolt levélzöldség-ételbe is kerülhet a pitypang tavaszi leveleiből.
Nálunk kevéssé volt népszerű az asztalokon ez a szinte mindenki által ismert növényfaj. Persze sokan ismerjük gyerekjátékként, gyermekláncfű néven is, és nincs olyan apró gyermek, aki ne fújná szívesen világgá a már terméses növény bóbitáit. A pitypangnak szinte minden országban nagyon sok tájneve van. Nálunk hasonlóképpen sok, 30-nál is több néven nevezik. Öregapám pogácsája, tyúkvirág, pipevirág, marcivirág, kákics, kutyavirág, pimpó, békavirág, tejesfű, csorbóka és még kutyatej néven is említik. Tényleg tejel, nedve allergiás reakciót is okozhat a bőrön, de a növény minden része ehető, és persze nem azonos az igazi kutyatejjel (Euphorbia). Gyökere inulint tartalmaz, gyökérzöldségként is ehető, de jól szolgált régen a vad cikória (mezei katáng) gyökeréhez hasonlóan vagy azzal együtt kávé alapanyagként is. A megtisztított, felaprított, megszárított gyökeret addig kell pörkölni (sütőben jobb), míg sötétbarna és csokoládé illatú lesz, ezután megdarálva főzhető belőle kávé. Angliában bojtorján- és pitypanggyökérből már a középkor óta könnyű sör is készül. Virágaiból rendkívül népszerű szirupot, szörpöt vagy zselét is készíteni. A még zárt, kelbimbó ízű virágbimbókat is ehetjük, különösen sós-ecetes lében, kapri szerűen pácolva népszerű.
A kesernyésség miatt a pitypang leveléből sok helyen csak tavasszal készülnek fogások, mert a fiatal, virágzás előtt szedett levelek enyhébb ízűek. Vannak persze trükkök is a keserű íz mérséklésére. Langyos vízben áztatva, vagy pár perc blansírozással enyhíthető a kesernyésség. A termesztők halványítva, fénytől elzárva is hajtatják, így, bár nem haragoszöld a levél, de nem is keserű az etiolált pitypang. Paraszti kertekben régen egy rossz lábassal letakarva a töveket szintén megoldották a halványítást. Persze, ha valaki a növény gyógyhatásait és minden más erényét is élvezni szeretné, akkor jobb, ha hozzászokik a keserű ízekhez, hiszen ezek az anyagok felelnek a pitypang nyál- és epetermelést serkentő, ezáltal emésztésjavító, jótékony hatásaiért. A pitypang számos más értékkel is rendelkezik. A levél, jelentős mennyiségű káliumot, nyomelemeket, cukrokat, vitaminokat és inulint tartalmaz. Gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatása is bizonyított. Vércukorszint csökkentő hatást is tapasztaltak a pitypanggal etetett nyulaknál feltehetően úgy, hogy serkenti az inzulintermelést és gátolja a szénhidrátok felszívódását a bélben. Ennyi jótékony hatás mellett talán a pitypangnak a szupertáplálékok között is bőven lenne helye. Pitypanglevelekből főzni túrázás közben, tábori körülmények között sem nehéz, most néhány ilyen receptet (is) ajánlunk.
Bemutatása, mint tápláléknövény itt
Receptek, itt:
A cikk saját írás, megjelent a Turista Magazin 2021 áprilisi számában

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...