Levesben főtt galamb tormamártással (tormaszósszal), kemény tojással

A torma vadon is él főként az Alföldön, de kivadulva is látom többfelé a Dunántúlon is. Egykor természetes volt a gyűjtése vadon is. A tejfölös torma, a tejszínes torma, a tormaszósz és az ecetes torma jól ismert régi, hazai ételek, melyek tormagyökérből készülnek, de ezen felül fő fűszerként vagy kiegészítő fűszerként is sok egyéb finomságban használhatjuk. Tormás ételek az Erdőkóstoló blogon IDE kattintva találhatók. Zöldséges, húsos és gombás ételekhez egyaránt passzol. 

Ez most egy egyszerű, de nagyon finom, nekem gyerekkort idéző összeállítás tormaszósszal. Akkoriban a vasárnapi húsleves főtt húsához gyakran készült tormamártás vagy paradicsommártás esetleg fokhagymaszósz is. Galambot pedig nagyszüleim még tartottak, volt galambdúc a portán. Mostanában kevéssé lehet hozzájutni,  én a  helyi kosárközösségben vásároltam.

Elkészítés: 

A galambokat tisztíva kaptam, a levesben egészben főztem őket, 3 db volt. Bő vízben egy egész vöröshagymával 1-2 gerezd fokhagymával, kevés lestyánnal, babérlevéllel, egész borssal fűszerezve, gyökérzöldségekkel főztem a húst és a levest készre. 

A tormamártáshoz a tormagyökér-darabot lereszeltem (kb. 1/4 gyökér, de hogy mennyi kell, az változó,  idő során is változó erőssége miatt). Egy gerezd fokhagymát 3 kanál olajon pirítottam, majd hozzáadtam a reszelt tormát, tejjel felöntöttem, sóztam borsoztam, felforraltam, közben kóstoltam a csípősségét (ha kevés, akkor tormát, ha túl sok, akkor tejet adok hozzá) és kevergetés mellett pár percet főztem (ha túl rostos a torma, sűrítés előtt át lehet szűrni). Picit édesítettem, majd tejfölös-lisztes habarással krémesre sűrítettem. Legvégül egy kis darabka teavajat is belekevertem, és kóstolva beállítottam a végleges ízeket. 

Levessel együtt komplett ebéd és tálaláskor keményre főtt tojást is lehet még a szószhoz kínálni.