Lósóskaleves lencsével, bulgurral

Tavasszal szárítottam lósóskát, pontosabban paréjlóromot. Ez a faj vadon és termesztve is előfordul, lehet magot venni, ha valaki szeretne. Bár még a szárított is jórészt megvan, a lósóska szépen kibújt az őszi esők után is. A szép új zsenge levelekből már főztem is lósóskaszószt. Íze nem annyira savanyú mint a kerti vagy a mezei sóskáé, finom. Sok egyebet lehet még készeteni belőle, ITT pár amit finomnak találtam.

Történet, inspiráció: Örményország és Azerbajdzsán vidéki részein, a réteken élő lósóska leveleit a tavaszi gyűjtés után hosszú füzérré fonva szárítják, hasonlóképp, mint nálunk a fokhagymát. A lósóska-fonatok kiterítve száradnak a verandákon, hogy aztán később leves készüljön belőlük lencsével, bulgurral. A jellegzetes étel ma már vidékről a városi éttermekbe is bekerült, a globális információáramlás világában a turisták is igényelni kezdték. A lósóska-fonatokat pedig lehet kapni a piacokon is. Pontosan nem tudom, de az is elképzelhető, hogy a száradás esetleg zárt fonatok erjedése(?) különlges ízeket is ad a fonatnak. Én azt tapsztaltam, hogy az általam készített fonat feltűnőne és erősen finom illatú lett. Hogy ez az illat csak szárítás következménye, vagy más folyamaté, nem tudom. Ezt a levest az örmény, lencsés, bulguros lósóskaleves inspirálta, bár nem a fellelhető receptek alapján készült.

Elkészítés: Fél bögrényi lencsét előzetesen vízbe áztatunk, majd felhasználás előtt leszűrjük. Egy nagyobb csokornyi lósóska (a termesztésbe is vont paréjlórum) keményebb levélereit kiszedjük, majd a leveleket összevágjuk (készíthető szárított lósóskából is, ez esetben a szárítottat előzetesen vízbe áztatom). Kisebb vöröshagymát, gerezd fokhagymát apróra vágunk, kis zsiradékon üvegesre pirítjuk, majd lehúzva a lángról, fél kanálnyi, őrölt pirospaprikát adunk hozzá. Ha a paprika kiadta színét, hozzáadjuk a lencsét, a bulgurt és a lósóskát. Felöntjük vízzel, sózzuk, borsozzuk, babérlevéllel, köménymaggal fűszerezzük, mustárral savanyítjuk, majd készre főzzük. Ha sűrűre készül egytálételként is megállja helyét.

Fontos: A lósóska leveleit főzve, tejes habarással készítik hagyományosan, hogy a benne levő oxálsavat a tejfehérjék lekössék. Túl sokat vagy túl töményen nem ajánlott belőle enni, mert hashajtó hatása lehet. Magjait épp ellenkezőleg hasmenes ellen hatásos gyógynövényként ismeri a népi gyógyászat. Vesekőre hajmosok, köszvényesek ne fogyasszák, várandósok igen mértékkel. Ez a leves viszont nem töményen lósóskás, finom.

lósóska (paréjlórom)

lósóska (paréjlórom)

szárított "aveluk", ahogy Azerbajdzsánban nevezik  - szárított lósóskafonat

*********************************
Aki szívesen támogatná az oldal tartalmainak létrehozását, ITT van erre lehetősége, egészen egyszerű módon is: Erdőkóstoló adományvonal 
Köszönet minden támogatásért, de ha valaki nem tud vagy nem szeretne, anélkül is szabadon olvashat, tanulhat a blogon ehető vadnövényekről és gombákról.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések