Zamatos turbolyás burgonyafőzelék csalános lencsefasírttal

Egyik kedvenc, így visszatérő zamatos turbolyás étel, és hozzá a csalános lencsefasírt is gyakori nálunk. Így késő ősszel is mindkettő aktuális, hiszen minden megvan hozzá a természetben. A zamatos turbolya bemutatása ide kattintva olvasható. A csalán mint ehető vadnövény fontos tudnivalói pedig ITT olvashatók. A fajbemutató bejegyzésekben az óvatossági figyelmeztetések elolvasása mindenképpen ajánlott.   

Elkészítés: A főzelékhez kis olajon fokhagymát és reszelt sárgarépát pirítunk, majd hozzáadjuk a kockára vágott burgonyát, vizet, sót, 1-2 babérlevelet és megfőzzük A főzés legvégén ízlés szerint frissen vágott zamatos turbolyával fűszerezzük, picit édesítjük, borsozzuk és tejszín+tejföl és keményítő keverékével behabarjuk. Tálaláskor ismét megszórjuk friss zamatos turbolyával. 

A lencsefasírthoz másfél bögrényi (1 bögre 2 dl) vörös lencsét megfőzünk, lecsepegtetve, kihűlve összekeverjük 3 egész tojással, 1 bögrényi apróra vágott csalánnal, fél csokor apróra vágott petrezselyemzölddel, 1 nagyobb apróra reszelt, bő vajon megpirított sárgarépával, 2 csapott ek. rizsliszttel, 10 dkg reszelt sajttal. Sóval, borssal, fokhagymával, majoránnával fűszerezzük. Kis lapos gombócokká formáljuk, és pici olajon mindkét oldalukat ropogósra sütjük. 

A vadon termő levélzöldségek között van jó pár olyan faj, ami az őszi esők után kicsírázva egész télen zöldell. Jó pár évelő faj késő őszig, mások szinte egész évben gyűjthetők. Nem kell más ehhez, mint időnként lekaszálni őket vagy virághajtásaikat visszavágni, ennek hatására új friss, zsenge tőleveleket vagy új hajtásokat hoznak. Ilyen a jól ismert csípős csalán, a sok réten előforduló mezei sóska, a hegy- és dombvidéki patakok mentét kedvelő podagrafű, a közönséges borbálafű vagy a gyepek uborkaízű levélzöldsége a csabaíre vérfű. Ilyen a pongyola pitypang is, amivel sok füves udvarban is találkozhatunk. Az egyéves fajok között is vannak finomságok, mint a jellegzetesen ánizsos ízéről felismerhető zamatos turbolya vagy a tyúkhúr. Ezek nyári magérlelésük után elenyésznek, hogy aztán az első őszi esők után újra kicsirázzanak, hogy aztán áttelelve, tavasszal új erőre kapva virágozzanak. Csapadékosabb őszi-téli időszakban ezek a levelek még ízletesebbek is, mint a nyári aszályban, amikor sokszor keserűvé válnak. Tavasszal továbbiakkal gazdagítható vad levélzöldség-felhasználásunk a konyhában, mint a salátaboglárka és a medvehagyma. 

**********************************

Aki szívesen támogatná az oldal tartalmainak létrehozását, ITT van erre lehetősége, egészen egyszerű módon is: Erdőkóstoló adományvonal 
Köszönet minden támogatásért, de ha valaki nem tud vagy nem szeretne, anélkül is szabadon olvashat, tanulhat a blogon ehető vadnövényekről és gombákról.