Csak a tisztán tartott és el nem pusztított természet ehető!

......az értékek őrzése a régi tudásból, az igény megteremtése az értékek őrzésére a természetben. Változatos, sokszínű természetünk, erdeink, rétjeink, vadvizeink számos eleme táplálék is. A legegészségesebb élelmiszerek (vadvízi halak, vadhús, gyógy- és ehető vadnövények, legelő állatok teje és húsa) ezekről származnak, így túlélésünk zálogai. De csak a tisztán tartott és el nem pusztított természet ehető. A blogon információkat adok az ehető, vadontermő növényekről és gombákról, felhasználásuk lehetőségéről, módjáról, gyűjtésük etikájáról, szabályairól, törvényeiről.

2015. július 10., péntek

Múltidézés, avagy a planta tea feltámasztása, vagyis szederlevél fermentálás házilag - Az eredmény egy finom, fekete, élvezeti tea

Az 1960-as évekig kapható volt egy, a fekete teákra megszólalásig hasonlító tea nálunk, ez volt a plantatea. A csomagolás egyszerű barna papírzacskó volt, felirata szerint "Planta magyar tea - Mesterségesen ízesített és / festett szederlevél" 

Megjelenésének oka a II. világháború alatt és után erősen hiánycikké vált igazi fekete teák pótlása. De a plantatea hódított, finom volt, sokan szerették. Koffein, illetve tein tartalma viszont nincs, tehát nincs élénkítő hatása. 

Előállításának pontos módját nem találtam. Ízesíthették, de az egykori csomagoláson jelzett festésnek nem találtam nyomát, az inkább csak a szederlevél fermentálása során átalakult levél átszíneződése lehetett. A fermentált szederlevél ugyanis fekete tea-szerűen barnára festett, és ízben is megszólalásig hasonlított a fekete teákra, azt írják, leginkább az erős grúz teákra. 
 Megpróbáltam  feltámasztani otthon házilag - szerintem igen sikeresen - ezt a teát. 

Plantatea - fermentált, vadszeder levélből készült tea
... hát így néz ki

A feltámasztás lépései:
  
Gyűjtés májustól szeptemberig, mindig a fiatalabb, egészséges leveleket. 
Levelek szártalanítása, aprítása és "megtörése", a sejtek
felszakítása, hogy a levélnedv kicsit előjöjjön. Majd fermentálás,
ami valójában nem is igazi mikrobiális erjedés,
csak biokémiai átalakulás, ami után a levelek sötétbarna színre és rózsásnak
jellemezett illatra váltanak. Az illat nagyon finom, de nekem nem igazi rózsás

1. Gyűjtés: A fiatalabb egészséges leveleket kell szedni májustól szeptemberig. Gyűjthető fajok: vadon termő erdei szedrek, mint az erdei vagy földi szeder (Rubus fruticosus) és hamvas szeder (Rubus caesius), vadon termő szamócák levele, vad málna levele. A kerti szamóca és, termesztett tüskétlen szeder vagy málna levele is jó lehet. (Én földi szeder leveléből készítem, mert az van a közelünkben sok és mindig találok friss, fiatal, nem rágott, nem gombás, nem beteg leveleket.) Nagyjából ugyanott szedem mindig, ezáltal vissza is metszem ez egyébként elburjánzó szederbokrokat)

2. A szúrós levélnyelek levágása.

3. Hervasztás - a levelek rövid szárítása - én nem feltétlenül hervasztottam mindig.

4. Apróra vágás: A levelek aprítása ollóval vagy deszkán, késsel vágva (én utóbbi módon végzem).

5. A levelek megtörése, hogy kijöjjön a sejtekből a sejtnedv: egy nagy, nem törékeny edényben sodrófa végével töröm meg rétegenként kissé a leveleket.

6. A fermentálás (nem igazi) során az illatanyagok ízanyagok átalakítása: a leveleket egy zománcozott, nagyobb lyukú szűrőtálba teszem, ami pont beleillik egy lábasba. A lábasban kis vizet melegítetek, nem lobogó forróra, csak gőzölősre, úgy 50-60 fokosra. Majd a lábasra ráteszem a szűrőtálat a levelekkel, és mindezt egy rozsdamentes fémtállal lefedem (zománcozott vagy kerámia tál is is jó, ami jól tartja a meleget). Ha már jól gőzöl a víz, elzárom a lángot. Időnként kézzel vagy kanállal átforgatom a leveleket. Amikor már nem gőzöl a víz, ismét melegítem, majd ismét elzárom a lángot. Addig ismétlem, míg a levelek szép barnára nem színeződtek, és illatozni kezdtek (Az illat nagyon jellegzetes kicsit mézes finom). A gőz nem árt a leveleknek, de a meleg nem lehet túl meleg, nem szabad, hogy megfőjenek levelek.

7. Szárítás: A fermentált levelek megszárítása: kiterítve, szellős helyen, nem tűző napon szárítom.

8. Érlelés: a megszárított leveleket több hétre vagy több hónapra is egy zárt üvegben sötét helyre teszem, érlelem.

9. Teafőzés: A tealevelet általában elég csak forrázni, de ha úgy nem adják a megfelelő teaminőséget, akkor fél-egy percig forralom. Forralással-főzéssel lesz olyan erős, mint a fekete teák. Arányok: 2 dl vízhez 1 evőkanál szárított plantatea levél. Szűrés után kis ülepítés is szükséges lehet, majd azután szép, tiszta, sötét-arany színű teát kapunk.

10. A megérdemelt jutalom: Jól megérdemelt jutalomként (a véráldozatos gyűjtésért, szártalanításért, vagdosásért és türelmes érlelésért) a tea elkortyolgatása és a Plantadal meghallgatása, miközben aromaterápiaként néha beleszagolgathatunk a teás dobozba a mennyeien illatos teánkba.

fermentált szederlevelek szárítás után

Érdekességek, források, folyamatok:
   
Planta tea egykori zacskója a Kiscelli Múzeum gyűjteményéből
Planta dal - a dal "Az egy szerelem három éjszakája" c. Ránki-Vas-Hubay musical-ből, amiből a dal önálló népszerűségre tett szert, és valójában kifigurázza az akkoriban gyakrabban alkalmazott pótmegoldásokat, mint ezt a pótteát is. De a tea értékeit ez nem csökkentette, sokan szerették, és aki akkor itta, sokszor hiányolja is napjaink teái közül.

A szederlevél gyógyhatásairól és a fermentált földiszeder teáról is írnak itt, a Gyógyszer nélkül.com on
A teákról, tealevél fermentálásról a Wikipédián
A tealevél fermentálásáról még mélyebben
A szederlevél hatóanyagairól Szabó L. Gy nagy összefoglaló gyógynövényes anyagában 891-892 sorszámon

Utólagos kiegészítés:

A saját kísérleteim után - bizonyára nem véletlen - a Nyírvidék egyik 1943-as lapszámában találtam egy cikket Tea-gyár Nagyhalásziban címmel. Úgy tűnik, ott készült vagy ott is a Plantatea. A cikkben egy gyárlátogatás élményeként leírják a szederlevél fermentálását. Azt hiszem teljes telitalálat az én eljárásom:

"Most a szederlevélből készülő tea gyártását figyeljük meg. Hatvan fokos hőségű  teremben  kezdik  a  tealevelek  fermentálását  és  a  síneken  futó  nagy  tálcák  mindig  kisebb  hőfokú  terembe mennek  át.  A  meleg  áramlását  a  gépenergiát sajátos  gőzgép  biztosítja  és  egy  kiló  szén fogyasztással  három   kiló   nyersanyagot pároltat  le. A fermentálás  útján a levelek pórusa kitágul, a  kellemetlen-,   csípős  anyagok eltávoznak,  majd  a  sejtek  megnyílása  lehetővé  teszi  az  illó  olajok és zamatos nedvek  kicsapódását.  Huszonnégy óriási melegítő rothasztja a leveleket, amelyek a fermentálás után a szitálóba, majd a festő eljárás alá kerülnek. Az  ízes,  zamatos magyar tea ízléses csomagolásban, mint  a  hírneves Plantaroma-tea  kerül  innen a forgalomba." 


földi szeder (Rubus fruticosus)
hamvas szeder (Rubus caesius)

5 megjegyzés:

  1. Hú, ez nagyon érdekes! A földi szeder alatt a gyalogszedret érted? És szerinted fermentálás közben nem tesz rosszat, hogy fémmel érintkezik a szederlevél?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem tudom mit hívsz gyalogszedernek. Ez a fermentálás nem savas, nem lúgos, kevesebb hatása van az edényekre, mint a sütésnek-főzésnek. Biztos, hogy semmi rosszat nem tesz a zománcos és rozsdamentes edénnyel érintkezés.

      Törlés
    2. Köszi szépen! A gyalogszeder az, amelyik nem fut, hanem alacsony növésű, kicsi bokor. Találtam egy ilyen ismertetőt közben, szóval a földi meg a gyalog ugyanaz. :-)
      http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1373/137307.pdf

      Amelyik fut, azt nálunk víziszedernek hívják az öregek. :-)

      Törlés
  2. És ha kihűlő félben lévő kemencébe tenném?

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...