2012. április 5., csütörtök

Zöld csütörtöki vadzöld vacsora

Nem így terveztem a mai blogbejegyzést, hiszen  zöld csütörtök van, gondoltam ez az én napom. De egy törött, pici ujjacska, és az egész nap szünetelő internetszolgáltatás átírta terveimet. Talán még egy zöld csütörtöki zöld vacsoráról nem késtem le. Gyors és egyszerű: Juhtúrós medvehagymás palacsinta, vadzöldes sajtszósszal, pikáns medvehagymabimbóval. Remélem elég zöld és elég vad.


Medvehagymás palacsinta, vadzöldes sajtszósszal, pikáns medvehagymabimbókkal
A két tojásból bekevert palacsintatésztába, 3 teáskanál előzetesen hidegensajtolt olajban, botmixerrel pépesített medvehagymát tettem. A palcsintákat megsütöttem. A felső, másodszorra sütött odala lesz szép zöld a palacsintáknak. Megtöltöttem tejföllel kikevert juhtúróval. Néhány csalánhajtást, vadsnidlinget és néhány levél medvehagymát, pici olajon megpároltam, botmixerrel tejföllel és kevés kemény füstölt sajttal kikevertem, ez lett a szósz. Majd az egészet táláskor, pár napja előkészített sós-savanyú, pikáns medvehagyma bimbókkal megszórtam. Ehhez a medvehagymabimbókat 1-2 napra alaposan besózva, a sóban hagytam, majd 1-2 napra ecetes, fűszeres (őrölt bors, őrölt babérlevél) keverékben, pici olajjal, áztattam. Ebből csak picit lehet enni "fűszerként", mert intenzíven sós és savanyú no és medvehagyma, de jó itt-ott ráharapni.


A zöld csütörtökhöz, nagy csütörtökhöz a népi vallásosságban étkezési szokások is kapcsolódnak. A böjtnek ezen a napján zöld ételeket fogyasztottak, olyan növényekből főzve, amik már frissen szedhetők ilyenkor. A kertekben nem sok minden volt még, ezért vad növényeket is felhasználtak. Csalánt, saláta növényeket, mint a madársalátát vagy  salátaboglárkát. Ma már a sóska, spenót váltotta fel a vad növényeket.

A húsvéti ünnepkör napjairól:

A húsvéti ünnepeket megelőző, úgynevezett nagyhét legfontosabb napjai a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat. Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok, „a harangok Rómába mennek", s legközelebb csak nagyszombaton szólalnak meg újra. Nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezték, sokfelé friss sóskát, spenótot, vagy éppen csalánt főztek, s az a hiedelem járta, hogy így jobb lesz a termés. A csirkéket is friss zölddel etették.

Azt mindannyian tudjuk, hogy nagypénteken tilos húst enni. Az ilyenkor szokásos étrend a rántott leves, a tészta, az ecetes-hagymás hal, amit ruszlinak is hívnak, vagy éppen a tojásos, tejes ételek. Tipikus böjti ebéd a bableves és mákos tészta is. Általános hiedelem szerint nagypénteken nem sütnek kenyeret, mert az ilyen kenyér kővé válna. Nagypénteken nem raktak tüzet sem, kenyeret már csak ezért sem süthettek. A pénteki nap általában sem tartozik a szerencsés napok közé, nagypéntek különösen nem, hiszen a keresztény egyház szerint ez Jézus megfeszítésének emléknapja. Időjárással kapcsolatos jóslások is fűződnek ehhez a naphoz. Eső esetén jó tavaszt jósolnak, ám ha nagypénteken szép az idő, akkor üszkös, rossz termés lesz. A víz, amely megtisztít, különös jelentőséggel bír ezen a napon. Úgy tartják, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog a betegség. Ezt a mosdást nemcsak betegség ellen tartották jónak, hanem szépségvarázslónak, sőt a szeplő ellenszerének. A nagypénteki jószágfürösztés is sokfelé volt ismert, hasonlóan egészségvarázsló célzattal. A tisztasággal volt kapcsolatos a féregűzés is, melynek nagyszombat volt az ideje. Jászdózsán nagyszombaton reggel, mikor először szólaltak meg a harangok, a gazdasszony kiabált, miközben söpörte a ház falát: „Kígyók, békák távozzatok!" Volt, ahol a fazekakat összeütögetve még nagyobb zajt csaptak, és a férgeket jelképező szemetet söpörték ki a kocsiútra. (forrás: sulinet)

3 megjegyzés:

  1. Nagyon szimpi vacsoraötlet!!!

    VálaszTörlés
  2. Köszi Zsuzsa! Én pedig most igyekszem megsütni a mogyorós ribizlis sütidet! A.

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jó ez a recept, szerintem holnap kipróbálom:)

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...