Keserűgomba a konyhában

A keserűgombák közül a fehértejű keserűgomba az, amit a legtöbben kedvelnek és gyűjtenek, de hozzá nagyon hasonló a zöldülőtejű keserűgomba is. Utóbbinak leírása szerint gyenge gyümölcsillata van (én nem érzem ezt vagy csak nagyon gyengén), a tejnedve pedig sérülésnél lassan halvány zöldesszürkébe vált a kezdeti fehérből. Mindkét keserűgombafajt feltételesen ehetőnek - csak sütve fogyaszthatónak jelzik (MIGE és Ewald Gerhardt -Vasas - Locsmándi vagyis a sárga könyv). 

Bevallom, nem biztos, hogy mindig tudom, melyik fajt gyűjtöm a kettő közül. Ha nem sérül, nem zöldül, ha gyorsan serpenyőbe jut, akkor talán a sütéskor látható zöldes gyűrű a tönk helyén utalhat a zöldülőtejre, de abban sem vagyok biztos. A keserűség méretfüggő is, a picik kevéssé azok, így azokkal kirántva is lehet próbálkozni. Sütve jelentősen mérséklődik a keserűség. 

Becsapós, nem ehető hasonmások a pelyhes keserűgomba és a rózsáslemezű tejelőgomba. A pelyhes keserűgombánál tapasztalatom szerint a bő tejdnedv feltűnő, csöpög belőle és a gomba ritkább lemezállása is jól látszik. Bevallom megpróbáltam sütve elkészíteni, de valóban szívós, rostos a húsa, nem élvezhető, nem ehető. A rózsáslemezű tejelőgombára csak nyárfák alatt lehet számítani. A földtoló galambgomba is néha bezavarhat a képbe, de annak nincs tejnedve. 

Keserűgombás receptek sütve, rántva, tepsiben, serpenyőben IDE kattintva böngészhetők. 

fehértejű keserűgomba

Megosztó gasztronómiai értékű gomba a keserűgomba. Van, aki imádja, van, aki egyáltalán nem kedveli. Az elkészítéséhez az étkezési javaslat tehát, hogy csak sütve fogyasztható. Pikáns, picit csípős és kesernyés ízei is hozzátartoznak a gasztronómiai értékéhez. Állaga jó, kemény húsú, jól kezelhető gyűjtéskor is, szállításkor is, nem törik. Sajnos nem minden évben jelenik meg, de ha igen, akkor tömeges tud lenni. Június közepétől, normálisan a nyárelő utolsó gombája, bár 2024-ben már május végén megjelent. 

Azt szokták mondani, hogy amikor a keserűgomba jön, a vargánya megy. Akik kedvelik, részben tepsiben sütik juhtúróval, szalonnával vagy serpenyőben, zsírban, vagy szalonnával, vagy anélkül, de akkor mellé tálaláskor megy a szalonna, juhtúró és a hagyma. 

Előkészítésénél több módszer is van a csípős, keserű anyagok és ízek csökkentésére. Pl. a lemezek lekaparása, többször cserélt vízben áztatás, forrázás. 

Van, aki szerint viszont nem kell ilyesmi, sőt inkább az a lényeg, hogy minél kevéssé és minél később vágjuk meg a gombát, hogy bent maradjon a tejnedve. Az is kipróbálható, hogy a tönköt először meghagyva, azzal felfelé sütjük és úgy "odamegy a keserűsége", és aztán vágjuk le (nekem ez nem vált be :) ).

Én az utóbbi időben úgy sütöm, hogy semmit nem készítem elő és utolsó pillantban vágom meg, szerintem abszolút működik a nagyobb kalapok sem keserűek csak enyhén és nagyaon finomak lesznek. Dehát mindki próbálja ki. Fűszerezés már ízlés dolga, lehet fokhagymásan, van, aki petrezselyemmel szórja meg. Nekem csak a füstöltszalonna íze elég.    

Előkészítéséhez még annyit, hogy gyakran földes, foltos a teteje. Ha nagyon csúnya, akkor utolsó pillanatban még a csúnya részeket is lekaparászom a kalap tetejéről egy késsel, leöblítem és aztán sütöm.

Keserűgombás receptek sütve, rántva, tepsiben, serpenyőben IDE kattintva böngészhetők. 

fehértejű keserűgomba
halvány rókagombával, kenyérgombával, nyári vargányával 

**********************************

Aki szívesen támogatná az oldal tartalmainak létrehozását, ITT van erre lehetősége, egészen egyszerű módon is: Erdőkóstoló adományvonal 
Köszönet minden támogatásért, de ha valaki nem tud vagy nem szeretne, anélkül is szabadon olvashat, tanulhat a blogon ehető vadnövényekről és gombákról.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések