Kányazsomboros, sajtos sült tésztabatyuk juhtúrós mártogatóval

Ennek a töltött batyunak a tésztája nagyjából olyan, mint a rétesé, vagy mint a bureké, kívül ropogós, belül puhább, de serpenyőben sül. Nem húzott a tészta, hahem nyújtott és nem annyira nehéz elkészíteni, sőt pik-pakk megvan, ha valami  egyszerűre vágyunk. Nincs benne sem élesztő sem sütőpor. Csak liszt víz és só és pici olaj. A töltelékbe sajt és bármilyen vadzöldség mehet, vizesebb állagú anyag kevéssé, mert akkor nem sül át a tészta belseje, ebbe csak egy kicsi juhtúrót tettem még itt-ott.

 

    

Elkészítés: 150 g lisztet kb. 100 ml hideg vízzel alaposan összegyúrtam, ha túl ragacsos, liszt mehet még hozzá, és  egy kiskanálnyi olaj is segítheti a kidolgozást. Alapvetően egy puha, lágy tészta kell. Letakarva pihentettem egy negyed órát, majd négy darabra vágva, darabonként, nyújtódeszkán, nyújtófával téglalap alakúra kinyújtottam, miközben alul és felül is bőven liszteztem, hogy ne ragadjon. Olyan vékonyra kell nyújtani, amilyen vékonyra csak megy. Kisebb téglalapokat vágtam, lehet egészen aprókat vagy nagyobbakat is, és mindegyiket bőven megszórtam reszelt sajttal, itt-ott juhtúróval és apróra vágott vadzöldséggel (most éppen kányazsomborral, de más fűszeres ízű levélzödség, fűszernövény vagy zöldhagyma-féle is jó). A tészta szélének egyharmadát behajtva egymás után minden oldalon, batyukat hajtogattam. Forró olajban sütöttem ki mindkét oldaukat, nem úsztak az olajban, de azért volt alattuk, tehát kiolajozott serpenyő ezúttal nem elég. 
    Aki nem akar  a batyuhajtogatással szórakozni, az vágja szivarhossz szélességű csíkokra a tésztát és megszórva a fentiekkel hüvelykujjnyi vastagságú rudakat csavarhat a csíkokból és azokat sütheti ki. Így is finom, sőt talán ropogósabbra sül. Túl vastag ne legyen a rúd, mert akkor nem sül át annyi idő alatt, mire a külső rétegek már aranybarnára pirultak. 
    A mártogatóhoz a juhtúrót tejföllel kevertem ki. A juhtúró sósságától függ, mennyi tejföl kell, illetve ki-hogy szereti. Ha túl "kocsonyás" a tejföl egy pici tejet hozzáadva mártogatósabb állagú lesz. Sajnos egy-két normális állagú tejfölmárkát kivéve szinte mind dermedt, kocsonyás állagú.  
   A hagymaszagú kányazsombor (őszi)-tavaszi vadzöldség és fűszernövény. Zsenge növényi részei nyersen is kiválóan használhatók. Kissé fokhagymás, de ugyanakkor enyhén tormás ízei kiválóak. A kányazsombor bemutatása ehető vadzöldségként, fűszernövényként ITT található. Különleges erényeiről is lehet ott olvasni. 

**********************************

Aki szívesen támogatná az oldal tartalmainak létrehozását, ITT van erre lehetősége, egészen egyszerű módon is: Erdőkóstoló adományvonal 
Köszönet minden támogatásért, de ha valaki nem tud vagy nem szeretne, anélkül is szabadon olvashat, tanulhat a blogon ehető vadnövényekről és gombákról.