2017. július 26., szerda

Csalánleves pirított gévagomba betéttel


Ez a leves főbb alkotóiban csak vadon gyűjtött hozzávalókból készült. A gévagomba és a csalán  nem ritka fajok. Ha a gévagomba beindul, akkor akár minden ismerősnek is jut belőle. Csalán pedig mindig és mindenhol van, de érdemes fűszeresebb ízű vad levélzöldségekkel keverni. A leves tavasszal készült, de nyár vége felé is találkozik sokszor a gévagomba a friss (korábban lekaszált) csalánnal. Mindkettő fontos, vadontermő élelmi forrás, és mindkettő rendelkezik gyógyhatásokkal is. Mindkettőből csak a fiatal részek ehetők. A csalán előkészítés után finom, a gévagomba pedig 20 perc hőkezelés után ehető.

Csalánleves fűszeres gévagomba kockákkal

A leves elkészítése egyszerű:

A csalánt előkészítettem az itt leírt módon. Előkészítés után kicsavarva, egy csészényit használtam a csalánból. Zsiradékon 2 duci gerezd fokhagymát pirítottam, majd hozzáadtam az összevágott csalánt (mehet bele szezonális más jóízű levélzöldség is az erdőből vagy ehető gaz a kertből), a vizet és a fűszereket. Fűszerek: só, fekete bors, kis kakukkfű, pici köménymag. A levest készre főztem (habarás, sűrítés, krémesítés nélkül készült). 

A fiatal gévagombát kockára vágtam, egy púpos csészényit használtam. Vajon + pici olajon, fűszerekkel (medvehagyma vagy fokhagyma, őrölt bors, petrezselyem), só nélkül pirítottam a gombakockákat. Amikor élénk narancssárgára pirult, akkor sóztam meg, és tálaláskor közvetlenül a tányérba kimert levesbe tettem, hogy a rásült ízek ne ázzanak le.



további erdei gombás ételek az Erdőkóstoló blogon


Erdőkóstoló a Facebook-on még több tartalommal

2 megjegyzés:

  1. Nagyon gusztán hangzik!!! Minden összetevőjét szeretem, biztos finom lehet!

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...