2012. december 15., szombat

Sóskaborbolya lekvár-zselé

A sóskaborbolya mostanában kedvencem lett. Sajnos nincs elég belőle felénk. Csodás színű, erősen festő, finom és vitaminban gazdag gyümölcs, sajnos a vitaminok a lekvárban már nem igen maradnak meg. Magas a pektintartalma, ezért jól zselésedik önmagában is. Na jó, van némi hátránya is. Elég rendesen el van látva tüskékkel, és mire apró terméséből elég összejön, elhangzik néhány "jókívánság" a bokor létrehozója felé.


A sóskaborbolya (Berberis vulgaris) termése mostanában a legfinomabb. A cserje lombhullató, így most már levél nélkül díszlenek a kb. 1 cm hosszú, három milliméter széles, élénkpiros termések a tüskés bokrokon. Felénk, a Mecsekben nem él vadon, de az ország északi felében érdemes vadon is keresni, bár őszintén szólva, nem tudom mennyire gyakori. Meleg, délies hegyoldalak erdeiben él. Persze sokkal egyszerűbb a kertekben telepítettet leszüretelni. Az enyém is kertből származik. Sóskaborbolyáról a Wikipedieán. kertekben díszborbolyák is vannak, termésük keserű is lehet, azokat nem szabad enni.

Fontos: A sóskaborbolya termése ehető, de kérge mérgező!



A lekvár elkészítése nem bonyolult, mert ha már lebogyóztuk a termést, a munka szinte meg is van. A leszemezett terméseket alaposan megmostam, annyi birs főzőlével (még van sok, lefagyasztottam birsfőzéskor, de víz is jó, sőt még jobb az almalé) kiegészítve, amivel botmixelni lehetett "folyadékosítottam" a gyümölcsöket, majd néhány citromkarikával kiegészítve feltettem főni. (Elég híg lett, ezért a biztos zselésedés érdekében, biztos, ami tuti, tettem bele almamagházakat is, mert annak is magas a pektintartalma) Forrás után, rövid idővel átpasszíroztam. Majd édesítve (ezúttal rendes cukorral, de jónak kell lennie másnak is, pl. nyírfacukor, méz, fruktóz), elég sok édesítés kell, újraforraltam, kicsit még sűrítettem, de nem sokat, majd steril üvegekbe töltve, lezárva dunsztba tettem. Ezúttal, mivel kevés üveg volt, a kuktába tettem vissza őket, ujjnyi forró vízbe, abból, amiben az üvegeket sterilizáltam. Majd a kuktát lezárva ismét felforraltam a vizet, de utána azonnal lezártam. A kuktában álltak az üvegek kihűlésig. Így tartósító nélkül is elállnak. Egy kis üvegbe, ami nem telt meg, negyedbe vágott citromkarikákat és egész sóskaborbolya terméseket is tettem. Szépek lettek.


Másnap alig vártam hogy megnézzem, bezselésedtek-e. És láss csodát, igen! Elég sok gyümölcs volt 2 kg körüli, megküzdöttem vele, de megérte. Gyönyörű színe lett és nagyon finom.  

10 megjegyzés:

  1. Remélem, indítasz egy játékot, ahol a nyeremények között szerepel egy üvegecske:) Mindig lenyűgöz, hogy képes vagy ilyen piszmogós lekvárokat készíteni, így ismét megemelem a kalapom:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Krinsz, Köszönöm! Sajnos ezek az üvegek már nem biztos, hogy játszani tudnak, de talán egy következő széria!

      Törlés
  2. Én eddig nem is hallottam erről a sóskaborbolyáról, de dicsérem a türelmed, ha ilyen körülményes elkészíteni:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Kati, Neked is köszönöm! Hát kétszer is megnéztem a Fölszállott a páva azon hétvégi adását, mikor készült, mire lebogyóztam a vásárolt sóskaborbolyát, és még szedtem is hozzá. De végül is megérte. A többi már nem körülményes.

      Törlés
  3. Válaszok
    1. Kedves Márta, Ha lenne hová tennem én is vennék.

      Törlés
  4. Felénk sok van, de eddig nem tudtam micsoda, és nem győztem az unokáimat óvni, hogy meg ne kóstolják!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hátha biztosan ez a faj, akkor lehet kóstolgatni, mert egészséges.

      Törlés
  5. Hát a te kamrádban szívesen megpakolnám a kosaradat, ez is nagyon különleges és isteni íze lehet. Sajnos erre nem sok Berberist láttam, pedig itt is meghonosodott, talán csak felénk nincs.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, én is szívesen mennék hozzád egy-egy csodá menüre, édességre! Remélem találsz előbb-utóbb Berberist is, és meg tudod kóstolni!

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...