Vadkörtecsűgör

..vagyis az áztatott vadkörteital felidézése a régmúltból.

Egykor hatalmas mennyiségben, kocsiderékszámra gyűjtötték ilyentájt a vadvackort (Pyrus pyraster). Többféle módon feldolgozták, vagy eltették télire, leginkább aszalva. A vadkörtét leszedve, ha kellett továbbérlelték, folyamatosan kiválogatva az éretteket. Gyakran készítettek belőle csűgört is.

A vadkörtét alaposan megmosva megtörték (erre voltak eszközök) majd hordókba téve, hideg vízzel leöntötték, hideg helyen hagyták állni. Pár nap múlva már lehetett is csapolni a finom, nagyon aromás vadkörte-csűgört, vagyis vadkörteitalt. Gyerekek, felnőttek is kedvelték. Egy idő után ez megerjedt, de úgy, kicsit pezsegve sem lehetett rossz. Majd bor, aztán ecet érlelődhetett belőle, ha addigra el nem fogyott. Nem tudok arról, hogy bármilyen tartósítót tettek volna a vadkörtés vízbe az erjedés ellen. Tapasztalatom, hogyha nem szottyósra érett a vadkörte, akkor nagyon sokáig nem erjed meg, még napon sem, tehát a jó hűs, mély pincékben biztosan sokáig elállt, akár karácsonyig is.
  

Én most csak egy befőttes üvegnyit készítettem, és nem is megtört, hanem szeletelt vadkörtéből. A nálam keletkezett vadkörteital nagyon finom lett magában is, és ráadásul annyira illatos, hogy néha-néha a hűtő felé járva, bele-bele szippantok. A leöntött vizet még visszapótolom, szerintem még párszor biztosan "csapolok" belőle. Lehet ízesíteni is csepp citrommal, vagy esetleg citromkarikákkal együtt áztatva sem lehet rossz. Édesíteni azonban nem kell.

További vadkörteségek az Erdőkóstolón