2012. szeptember 4., kedd

Aszályok és ínségek a múltban. Vajon mit ettek akkor eleink?


Az idei évet igen aszályos évnek tartják a mezőgazdászok, amit talán súlyosbít az, hogy nem csak Európában van aszály. Van, mert sajnos még mindig tart. Nem kell, gondolom, különösen ecsetelni, hogy ez nem csak a mezőgazdasági terültekre, de az erdőkre, rétekre is keményen hatott. Források patakok száradtak ki, már most elkezdtek őszi színekbe öltözni az erdők, csörög, zörög a száraz aljnövényzet, a gyepek és rétek füve ropogósra száradt. A gyógynövénygyűjtők is panaszkodnak, hogy nincs mit gyűjteni, erdei gomba pedig nincs és ki tudja hosszú távon hogyan hat rájuk az idei év. Mindenhonnan azt hallani, hogy a várható kevés termés jelentős takarmány és élelmiszer-drágulást okoz. 

A múltba tekintést mindezek ellenére biztatásnak szánom, hiszen sokkal kegyetlenebb éveket is megért Európa, mint az idei. Legutóbb 1949-ben volt hasonlóan súlyos év, hallottam reggel a rádióban. (Bár én azért arra is emlékszem hogy 2003-ban, lányom születésének évében, tavasztól őszig, forróságban, szárazságban a cseresznyefa hűsében töltöttük napjainkat).

De menjünk még régebbre: A francia Gazette du Village című lap 1868-ban, sorba veszi a feljegyzett ínséges éveket, amiket a leggyakrabban kegyetlen aszály okozott. A legsúlyosabbak 1303-4-ben, amikor Európa nagy folyói a Rajna a Loire és még a Duna is kiszáradtak. 1393-ban és 1474-ben a Duna medre Magyarországon száradt ki. Hazánkban különösen az Alföldet érintették a nagy aszályok. Ilyen évek voltak 1508, 1570, 1585, 1590. A XVII. században 12 ilyen aszályos és ínséges esztendő volt, és 1650-1661-között 10 évig tartott, majd 1790, 94, 97 voltak nagyon szárazak. A XIX században 1863-as év volt annyira  száraz, hogy borzalmas éhínséget okozott Magyarországon és különösen az Alföldön. Erről sokan személyesen számoltak be Györffy Lajosnak, aki egy kis könyvet is írt "A nagy ínség 1863-ban" címmel 1931-ben. A helyzetet akkor súlyosbította, hogy már az 1862-es év is igen száraz volt és marhavész is pusztított. Így aztán gyakorlatilag semmi nem termett, csak a szántók száraz porát hordta a forró szél szerte az Alföldön. Kiszáradtak a legelők is, s a már marhavésztől megtizedelt állatállomány szinte 100%-ban éhen halt. Az emberek sokan elvándoroltak, akik maradtak, azok a ma ínségtápláléknak, ínséglisztnek elnevezett, főképp vad növényekből őrölt lisztpótlókon tengették életüket. De mik is voltak ezek az ínségnövények.

A kevés gabonát, ami termett jelentősen kiegészítették, ehető vad növények terméséből, vagy őrölt szárított rügyekből, levelekből, föld alatti gumókból, gyöktörzsekből őrölt liszttel, de még a fák puhább belső kéreg részéből is őröltek valamiféle lisztszerűséget. A termések közül a bükkmakk a tölgymakkok, a galagonya, a csipke termése volt fontos lisztpótló.A bükkmakkot pirítva, a tölgymakkokat leforrázva, keserű és cseranyagaikat kiáztatva, szárították, majd megőrölték. A csipkét galagonyát talán nem kellett előkezelni, szárítva megőrölték.

bükkmakk - főként pirítva ma is fogyasztható,
nyersen nagy mennyiségben nem

A csipke és galagonyatermés szárítva, 
őrölve, szintén lisztpótló volt.

 Fontos ínségtáplálék volt a gyékényfajok és a nád föld alatti lisztes gyöktörzse is, de ezekről majd később írok, gondoltam előtte én is megkóstolom őket. A bükkmakkot viszont én is szoktam kóstolgatni az erdőben, de nyersen nem szabad sokat enni belőle, inkább pirítva, mint a szotyolát lehet fogyasztani.

A tölgymakkokat forró vízben kiáztatva, majd szárítva, használták 
lisztpótlóként és kávépótlóként (előtte pirítva) is.

Mi ettek eleink? - Rapaics Raymund: A kenyér és táplálékot adó növényeink története - könyvajánló itt, az Erdőkóstolón
Múltbatekintő-jókönyvajánló - Klímatörténet
Györffy Lajos: A nagy ínség 1863-ban

12 megjegyzés:

  1. Hát igen, régebb is voltak inséges esztendők, csak akkor az emberek jobban megtalálták a természetben, hogy mivel pótolhatják a hiányzó élelmiszereket. Ma nagyon távol állunk ettől, főleg a nagyvárosi emberek. A falusi ember ma is azt mondja, ha egy kis krumpli van, már nem lesz baj a télen:)
    Gombát bizony nagyon keveset ettünk a nyáron, inkább csak a tavaszon mikor még volt eső.

    VálaszTörlés
  2. Igen, manapság tényleg nagyon eltávolodtunk a természettől és sokszor úgy érzem, hogy a saját fejlődésünk csapdájába esünk. Elég egy áramszünet és állunk tanácstalanul, nem beszélve egy ilyen ínséges időszakról... Fontos lenne újratanulni ezeket a dolgokat!

    VálaszTörlés
  3. Érdekes ez a dolog, amit írtál a bükkmakkról. Én számtalanszor ettem, de még sosem hallottam, hogy esetleg mérgező lenne. Kétségtelen, a mennyiség sosem volt több néhány tíz szemnél, ami max. 1-2 dkg-t tesz ki – mert olyan fáradságos összeszedegetni…
    Most próbáltam rákeresni – eléggé megoszlóak a vélemények – valamiért az az érzésem, hogy csak akkora adagban lenne mérgező, amekkorát az embernek sosem lenne türelme összekapirgálni. Viszont ha összegyűjtve, nagy mennyiségben állatok takarmányozására használják – ez azért más dimenzió – akkor azért bizonyára oda kell figyelni.

    Amúgy meg nagyon nem szeretném, ha meg kellene tapasztalnunk egy komoly éhínséget. Nagyon el vagyunk mi már szokva az éhezéstől – pedig talán kisebb mértékben nem ártana….gondolom néha.

    VálaszTörlés
  4. Jó kis összefoglaló az aszályos, éhséges régi időkről!
    Persze, a mai szegénység más, mint a régi szegénység volt.
    Nem tudom elképzelni, hogy tömegesen gyüjtenék az emberek a gyökereket, vad terméseket, és remélem is, hogy ilyesmire nem is lesz szükség - legalábbis nálunk.

    VálaszTörlés
  5. Nagyon jó ez az írás, ezt bizonyítják a bőbeszédű hozzászólások is:-) Bennem is számtalan, hasonló s más gondolat fogalmazódott meg. Bármilyen leleményes az ember, mi éhen halnánk hasonló helyzetben, mert a fogyasztói társadalom keblén bizony elkényelmesedtünk, már nincs szükségünk nagyanyáink praktikáira. Pedig igenis kéne hogy legyen!
    Én még nem kóstoltam a makkot, egyiket sem, de olvastam, hogy az indiánok a belőle őrölt lisztből sütöttek.
    De hogy ennek az időjárásnak megisszuk a levét, az már biztos...

    VálaszTörlés
  6. Igen tényleg nagyon eltávolodtunk a természettől. Szinte biztos azonban, hogy a közben jelentősen összezsugorított területű erdők, rétek, mocsarak már nem is tudnának ellátni bennünket ugyanúgy, mint őseinket hasonló helyzetben (amit persze nem gondolom, hogy bekövetkezne). Túl sokan lettünk, a gyűjtögetéshez pedig sokkal nagyobb területre lenne szükségünk, mint ma maradt.

    VálaszTörlés
  7. Remek írás!!! A túlélés miatt egyre többen keresik a lehetőségeket az erdőkön, mezőkön, a piacokon is tapasztalom az idősebb nénikéknél, hogy megpróbálják pénzzé tenni régi idők tapasztalata szerint a természet ajándékait. Tömeges gyűjtés a nehéz idők ellenére sem lesz, hiszen lassan már nincs hol gyűjtögetni...

    VálaszTörlés
  8. Most olvastam hogy Tisza is kiszáradt a felső szakaszán.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. http://www.idokep.hu/hirek/kiszaradt-a-tisza

      Tényleg nem semmi... ( itt érdemes a hsz-eket elolvasni!!!)

      Bár úgy nézem nem egyedi a dolog:
      http://www.delmagyar.hu/kepek/satrat_lehet_verni_a_maros_kozepen/2028059/

      http://tv2.hu/tenyek/video/kiszarad-a-duna-tenyek-riport

      http://www.stop.hu/foto-video/kiszarad-a-balaton/1076026/

      Törlés
    2. Aaki! Köszönöm a kiegészítést! Döbbenetes tények. Tud valaki valamilyen esőtáncot járni? Most már igazán szükség lenne rá! A tavalyi és az idei év aszálya együtt....?!

      Törlés
  9. Nem esőtáncot kell járni, hanem megállítani a globális felmelegedést okozó emberi tevékenységeket és rájönni végre, hogy a pusztulás felé tart az emberiség. Tönkretettük, elszennyeztük a Föld nevezetű bolygót, ezért most nagy árat kell fizetnünk.. Az aszályok, felmelegedések, árvizek és egyéb természeti katasztrófák a következményei "modern" világunknak, de ez még csak a kezdet... ennél sokkal nagyobb pusztítások lesznek :)
    Saját végzetét idézi elő az intelligensnek és felsőbbrendűnek kikiáltott embernek nevezett faj. :/ Ez a cikk elég értékes lehet még később, köszönet a szerkesztőnek :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. EXX 2013. június 15. 11:36!
      Ha már gyáva vagy, és nem mered nevén nevezni a bűnösöket, de minden áron dörgedelmes villámokat akarsz szórni, akkor ne köztünk borítsd ki a bilit, és ne itt kend szét a k@kit!
      Nem tudom, hogy Te mit szennyeztél el és mit tettél tönkre, de légy oly kedves, ne beszélj itt többesszámban, mert mi nem tettünk ilyet.
      Nosza Nagyfiú állj oda és csapd pofán a British Petrol igazgatóját a Mexikói öbölben történtekért!
      Tapsolni fogunk neked!
      De ha van valami épp eszű ötleted is a dagályos közhelyeken túl, azt is szívesen látnánk.

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...