Szamócás receptek a blogon ide kattintva böngészhetők |
csattogó szamóca |
Csattogó szamóca (Fragaria viridis): Gyepekben, gyepes erdőszéleken fordul elő, 2-3 héttel később érik, mint az erdei szamóca. A csészelevek rásimulnak a gyümölcsre. Ha a gyümölcsöt letépjük a száráról vagy ha a csészelevelet a gyümölcsről apró csattanó, cuppanó hangot hallunk. Nevét emiatt a hang miatt kapta.
|
erdei szamóca |
Mindkét faj virága fehér, mindkét faj gyümölcse lóg, bókol, de mindkettő finom ehető. Fontos figyelni azonban, hogy tiszta helyről szedjük, láthatóan vadjárta helyeken inkább ne. Jól szaporodnak, érdemes kertekbe is bevinni, és magára hagyva, hagyni élni. Meghálálják. Árnyas helyeken az erdei, míg füves helyeken a csattogó fog elszaporodni.
|
erdei szamóca
|
Harmadik erdei társuk a fahéj illatú szamóca (Fragaria moschata) az erdei szamócára hasonlít nagyon, alig különbözik attól. Én inkább sziklás, északias kitettségű erdőkben találkoztam vele már, de nem sokszor. Persze nem is mindig a határozás az első, ha ilyen illatozó finomságot találok.
Frissen mindegyik vadon élő, igazi szamóca finom, zamatos. Édes és sós ételekbe is használhatók, pl. sütikben, salátákban, italokban is. Lekvárnak magukban kevéssé alkalmasak, mert amellett, hogy szaporátlan gyűjteni őket nagy mennyiségben, a magok idővel megkeseríthetik a lekvárt. Vegyesen más gyümölccsel, pl cseresznyével, vadcseresznyével már érdemes velük lekvárt főzni.
Gyakran kapom a kérdést, hogy az erdőben csak úgy frissen, mosatlanul szabad-e csemegézni? Szennyezett lehet-e? A válasz, hogy előfordulhat, igen. Na, de lehet neki ellenállni? Egy-két szemnek biztosan nem. Azért körül szoktam nézni, hogy nem egy vadcsapás közepén vagyok-e, nincs-e más olyasmi, ami odavonnza nagyobb számban a vadakat. Nincs-e sok nyom, itatóhely, dagonyázó, vakarózó fa, etetőhely, szóró, sózó. Ha van, akkor ott nem szedem.
|
szamócás bodzavirágos pite
|
Fontos: Egyiket se keverjük össze a felfelé álló termésű, picit hasonló gyümölcsű és megjelenésű indiai díszeperrel, ami nem igazi szamóca. Ez egy pimpó, ami agresszíven terjed kertekben és településközeli erdőkben is. Annak gyümölcse íztelen és enyhén mérgezőnek tartják egyes források. Van kis írás és képek róla
itt: díszeper
|
szamócásan pirított galamb- és rókagombák |
|
szamócás-bodzavirágos pezsgőital lesz |
Valóban enyhén mérgező. Nem ismertem a fajt, megkóstoltam, sajnos többször is, ízetlen volt, viszont a lábszáramon ekcémás folt jelent meg, a bőrgyógyász szerint az eper okozhatta. Nehezen múlt el.
VálaszTörlés