Erdei szamóca (Fragaria vesca): Erdei élőhelyeken fordul elő, az erdei vágásokban is érdemes keresni. Korábban érik 2-3 héttel, mint a gyepekben élő csattogó szamóca. Gyümölcsén látható a legfőbb bélyege, ami a faj felismerését segíti a szamócák között: Csészelevelei a terméstől elállnak.
Csattogó szamóca (Fragaria viridis): Gyepekben, gyepes erdőszéleken fordul elő, 2-3 héttel később érik, mint az erdei szamóca. A csészelevek rásimulnak a gyümölcsre, és apró csattanó, cuppanó, hangot, mikor a gyümölcsöt letépjük. Nevét emiatt a hang miatt kapta.
Mindkét faj virága fehér, mindkét faj gyümölcse lóg, bókol, de mindkettő finom ehető. Fontos figyelni azonban, hogy tiszta helyről szedjük, láthatóan vadjárta helyeken inkább ne. Jól szaporadnak, érdemes kertekbe is bevinni és magára hagyva, hagyni élni, meghálálják. Árnyas helyeken az erdei, míg füves helyeken a csattogó fog elszaporodni.
Harmadik erdei társuk a fahéj illatú szamóca (Fragaria moschata) az erdei szamócára hasonlít nagyon, alig különbözik attól. Frissen mindegyik vadon élő, igazi szamóca finom, zamatos. Édes és sós ételekbe is használhatóak, pl. sütikben, salátákban, italokban is. Lekvárnak magukban kevéssé alkalmasak, mert amellett, hogy szaporátlan gyűjteni őket nagy mennyiségben, a magok idővel megkeseríthetik a lekvárt. Vegyesen más gyümölccsel, pl cseresznyével, vadcseresznyével már édemes velük lekvárt főzni.
Fontos: Egyiket se keverjük össze a felfelé álló termésű, picit hasonló gyümölcsű és megjelenésű indiai díszeperrel, ami nem igazi szamóca. Ez egy pimpó, ami agresszíven terjed kertekben és településközeli erdőkben is. Annak gyümölcse íztelen és enyhén mérgezőnek tartják egyes források. Van kis írás és képek róla
itt: díszeper
Valóban enyhén mérgező. Nem ismertem a fajt, megkóstoltam, sajnos többször is, ízetlen volt, viszont a lábszáramon ekcémás folt jelent meg, a bőrgyógyász szerint az eper okozhatta. Nehezen múlt el.
VálaszTörlés