Mézben rétegezve már a középkorban is tettek el télire gyümölcsöt, mostanában a mézben eltett homoktövis termés talán a leggyakoribb, ami látható kézműves vásárokon. Baranyában az itt élő német családoknál a
kökényt tették mézbe télire, legalábbis erről is olvashatunk
ebben a
Vadon ízei c. szakácskönyvben. Régen a mézben érlelt gyümölcsöket gyógyhatásuk miatt főként egyes betegségekre ajánlották a régi füves könyvekben, csakúgy mint a mézben érlelt gyógynövényeket is.
Én többféle vadgyümölcsöt tettem el ezúttal mézben.
Tapasztalat: Én megmosott, de alaposan megszárított
galagonyát,
kökényt, vadkörtét és magozott, felezett
csipkebogyót tettem mézbe jó egy hónapja már. Egyes kökényszemeket szinte aszalva szedtem a nagy szárazság miatt, de talán épp emiatt nem voltak már nagyon savanyúak. Fém fedővel lezárva, kamrahidegben, sötét helyen tartottam az üvegeket.
Kicsit aggódtam, hogy a sok gyümölcstől felhígult méz megerjed majd, de nem tette.
Az egy hónap alatt a méz felhígult, átvette a gyümölcsös ízt és a gyümölcsök színéből (és ebből következően, gondolom jótékony anyagaiból) is kapott elég sokat. A kökény édesebb és puhább lett. A magozott, felezett csipkebogyó, ami elég kemény volt, kissé megpuhult, de még puhulhat. A vadkörték semmit nem változtak, viszont szépen elálltak, eredeti zöldes-sárgás színüket és eredeti keménységüket megtartva. Finom sütire, és pálinka hozzáadásával ágyas pálinkának vagy mézes likőrnek is kiválóak lesznek, hideg italba vagy teába is tehetők ízesítésnek.
Óvatosság: A galagonya a szívre- és az érrendszerünkre ható gyógynövény, ennek megfelelően fogyasszuk! Gyerekeknek pedig éppen ezért igen mértékkel vagy nem ajánlott fogyasztása.
!! Fontos: Az elkészítés során fontos, hogy csak ép, egészséges kökények és galagonyák kerüljenek az üvegbe, ne legyen több 2/3 mennyiségnél a kökény, mosás után legyen teljesen száraz a gümyölcs. Összeállítás után hűtőben tartom, mert 8 fok alatt a botulizmus baktérium sem szapodik, ha felhígulna a méz és esélyt kapna emiatt a baktérium, ami a kökényről is bekerülhet, de mézekben is benne van általában, de addig, amíg a méz méz, és nem hígul fel, nem szaporodik.
!! Fontos: A kökény és a galagonya a vadkörte és vadalma magja is H-cianid tartalmú, a magot ne törjük fel! Pálinkfőzésnél korlátozott a felhasználható magmennyiség, nézzen utána és erre figyeljen, aki főzi. Hideg áztatásnál ne áztassuk hónapokig, a szinek, ízek kiázása után szűrjük le! Főzésnél rövid főzés után passzírozzuk át és már csak a gyümölcshúst fözzük tovább! Egy-két mag, ha összetörik véletlenül, az nem gond, a H-cianid kipárolog a lekvárból főzés közben. A mézben áztatásnál legyen szintén időkorlát, és mértékletesség a fogyasztásban. Figyelni kell a keserűségre is, ha keserű, akkor elkezdett kiázni a magból a cianid, ne együk!
Tapasztalat pár hét után: a kökény és galagonya nagyon finom lett, a vadkörtét érdemes kisebbre vágni, a csipkéből a keményebbek kemények is maradtak, az érettek finomak lettek.
A hazai, vadon élő galagonyák bemutatása ITT olvasható.
Az ehetővadnövény- és gombagyűjtés fontos tudnivalói, törvényei, etikája és biztonsági szempontjai ITT olvashatók. Kérem, gyűjtés, felhasználás előtt mindenki olvassa el!
**********************************
Aki szívesen támogatná az oldal tartalmainak létrehozását, ITT van erre lehetősége, egészen egyszerű módon is: Erdőkóstoló adományvonal
Köszönet minden támogatásért, de ha valaki nem tud vagy nem szeretne, anélkül is szabadon olvashat, tanulhat a blogon ehető vadnövényekről és gombákról.
Pontosítás:
VálaszTörlésEgy vizsgálat szerint a galagonya a magas vérnyomásúaknál csökkenti a vérnyomást, de a normál vérnyomásúaknál nem. (Szendrei Kálmán, Csupor Dezső: Gyógynövénytár)
Érdekesség: kámforral együtt alkalmazva pedig vérnyomásemelőként alkalmazható a galagonya (Csupor Dezső: PirulaKalauz)
Köszi! az értékes infókat ! Utánanézek!
TörlésA kökény is hat a szívre és a vérnyomásra.
VálaszTörlés