2013. augusztus 22., csütörtök

Vadpasztinák (Pastinaca sativa) mint fűszernövény, levél - és gyökérzöldség - vadon termő fűszerek II.

Mostanában is még virágzik és érleli termését egy sárga ernyős virágzatú növény. Erdőszéleken, erdei tisztásokon, réteken, utak szélén, patakok, csatornák füves szegélyében, szóval nem a legjobb gyepekben él. Virága, termése illatos és fűszeres ízű. Ez a vadpasztinák (Pastinaca sativa), amit termesztett változatáról biztosan sokan, jobban ismernek. És igen, persze, gyökerei a vadnak is ehetők. Virágai, virágbimbói és termése fűszerként, július-szeptember során gyűjthető, frissen és szárítva használható. Levele fiatalon, gyökere pedig az első éves növénynek ehető, a virágzónak már fás.


Az ernyősök fogyasztásával óvatosnak kell lenni, hiszen vannak komolyan mérgezők közöttük. 
A 30 cm-es, de akár 1 m-esre is megnövő faj szára barázdált, kezdetben tömör, majd üregessé válik. Fontos, hogy virágai apró sárgák, gallér és gallérkalevelek nincsenek a virágzat és virágok alatt, ill. hamar lehullanak. Virág nélkül is fel kell ismerni, hiszen a kétéves növénynek első évben vagy második évben virágzás előtti állapotban érdemes a gyökerét gyűjteni, ami jó esetben is csak max. 1cm vastag és 10 cm hosszú karógyökér. Szóval dolgozhatunk sokat a kihúzgálással egy levesre való mennyiségig. De Jó hír, hogy nekem tömör talajból is elég könnyen sikerült kihúzgálnom. Levelei egyszeresen szárnyaltak, levélkék hosszúkás tojásdadok, egyenlőtlenül karéjos szélűek. Termése 5-8 mm-es, ovális, széles szárnyakkal.

Fontos: Haladóknak ajánlott, csak jó növényismerők gyűjtsék. A virágzó példányok mellet mindig vannak első évesek is, így bizonytalanság esetén azok gyökerét, levelét ajánlott gyűjteni, kisebb a tévesztés lehetősége.  

Összetéveszthetőség mérgezővel: A nem sárga, hanem fehér virágú ernyős növények között, hasonló egyszeresen szárnyalt, hasonló alakú és méretű levélzetűek a hazai békakorsó (Sium) fajok, melyek minden része mérgező. A békakorsó fajok vízigényesek, vízjárta területeken élnek. További mérgező, ernyős virágzatú fajok fehér virágúak és leveleik jóval szeldeltebbek, apró levélszárnyakkal.

Fontos még, hogy több rokonához (pl. sárgarépa, zeller) hasonlóan az arra érzékenyeknél napfény hatással együtt allergiás, hólyagos bőrgyulladást okozhat, fototoxikus hatású. Jobb hosszú ujjú ruházatban, kesztyűben szedni és gyűjtés után kezet mosni, és jobb ha a bőrt gyűjtés közben és után nem éri napfény, míg le nem mossuk. Gyűjtés közben az arcot, pasztinákos kézzel nem ajánlott törölgetni. Hasonló a hatása, mint a kaukázusi medvetalpnak vagy a nagyezerjófűnek, csak kevésbé agresszíven.  


Virágzó vadpasztinák tömege egy erdei tisztáson
A vadpasztinák felhasználása:

Gyökér: Első év nyarán, őszén vagy második év tavaszán, még tőrózsás levélzetű állapotban gyűjtött gyökerei gyökérzöldségként fogyaszthatók.
Levelek: Fiatal, virágzás előtt gyűjtött levelek levélzöldségként készíthetők el.
Virágok: Bimbók és virágok fűszerként frissen és szárítva
Termés: frissen és szárítva, megtörve, őrölve, fűszerként



virágok és fejlődő termések


 vadpasztinák első éves növény gyökere

Vadpasztinák első éves levélzete, gyökérrel



6 megjegyzés:

  1. úúúúúgy szeretem ezeket!De nagyon félek a mérgezőktől....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát mérgezőt ne is szedj! Megtanulható felismerésük!

      Törlés
  2. Imádom a pasztinákot!!! Még jó, hogy lehet szép nagy példányokat venni, így esélye sincs annak, hogy a vadi rokonát valami mással összetévesztem. Azért kíváncsi lennék, hogy ízre pont ugyanolyan, vagy kicsit finomabb...??

    Üdv, Krisz :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nem ugyanolyan, próbálom majd megfogalmazni, csak lenen időm egy főzetre valót szedni!

      Törlés
  3. én is szeretném megtanulni, de egyedül nem merek belevágni (idő kérdése főleg)

    VálaszTörlés
  4. Igen idő és valaki, akitől meg lehet tanulni.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...