Végre végre tavasz!

Hozzánk a hétvégén megérkezett tavasz, végre elolvadt a néhol félméteres hó. Itt volt az ideje, hogy felkeressem "titkos"  medvehagyma-lelőhelyemet, ahol még a hó előtt megállapítottam, hogy bújnak....... Medvehagyma nélkül nem teljes az élet, mint tudjuk. Tavaly betárolt készítményeim némi üveg alján lötyögő medvehagyma kaprin kívül (amiből egyébként is csak az arra legérdemesebbek ehettek) már mind elfogytak. A hétvégén ezért gyerekeimmel ellátogattunk a közeli erdőbe, ahol a zöld levelekkel távozó "konkurenciát" látva, kényszerűen megállapítottam, hogy titkos, korai lelőhelyem nem is annyira titkos, majd gyerekeimet is feledve, mint a szagot fogott véreb siettem én is kóstolni a haragoszöld, mennyei csemegéből. A zsenge leveleket ollóval vagy körömmel lecsippentve, óvatosan szedtem, hogy ne rántsam ki a növényeket, így a levél tovább tud nőni, és virágot hoz magot érlel. Első alkalommal mi is készülhetett a zsenge levelekből, már ami kisfiam és jómagam "ott helyben nyomban elfogyasztó" közreműködése mellett hazajutott. Hát ez (nem nagy művészet, de aki még nem kóstolta, kezdje ezzel az erdőkóstolást!):

Holnap folyt. köv. mert végre végre elindultam!!!!

Ez a legelső, "történelmi" Erdőkóstoló bejegyzés