Bodzavirágos, fenyőrügyes limonádé

A bodzavirágos limonádét továbbfejlesztve készült ez az egyszerű, de nagyon finom üdítő ital. Lucfenyőrügyet vagyis a lucfenyő új, tavaszi hajtását használtam a bodzavirág mellett. 

Elkészítés: A bodzavirágokat tiszta helyről megszedem, egy befőttes üveget nyakig töltök hideg vízzel, beleteszem a nagyobb zöld részektől megtisztított bodzavirágtányérokat, literenként 4-6 db kell legalább. Csavarok bele citromlevet (kóstolva) és reszelek citromhéjat is. Citromkarika is mehet bele, akkor pici keserű íz is kioldódhat. Hideg helyen, akár hűtőben hagyom kiázni az ízeket. Másnapra már jó is lehet, akkor leszűröm, édesítem és még ha kell, csavarok bele citromlevet. Citromlé helyett szárított japánbírssel is szoktam készíteni, ez esetben a savanyú ízek a japánbirsből áznak ki, amit a bodzavirágokkal együtt teszek a vízbe.  

Amikor a bodzavirágos ital már elkészült, leszűrtem és egyszerűen beleturmixoltam egy kisebb adag friss, zsenge lucfenyőhajtást/fenyőrügyet, majd leszűrtem. A fenyőrügy aránya ízlés kérdése, ha túl sok, akkor erősen gyantás ízeket kap, ezt mindenki kóstolással eldöntheti. 

Ez az ital minimálisan édesített, de lehet édesítés nélkül vagy ízlés szerint bővebben édesítve ízlés szerint mézzel, cukorrral, mással.   

A hazai bodzafajok bemutatása  ITT olvasható, természetesen az italhoz az egyetlen felhasználható  virágú bodzafaj a fekete bodza (Sambucus nigra) virágtányérjait használtam.

Fenyőlevéllel, fenyőhajtással készült finomságok pedig ITT találhatók még. Bodzavirágos receptek pedig  ITT bőven böngészhető.

Mely fenyőfajok, milyen fenyőlevél / fenyőrügy használható általában ? 

A legjobb és leggyakrabban használt a lucfenyő (Picea abies) épp kibontakozott rügye és a fiatal toboza, utóbbi vörös színű vagy első éves levei. Leginkább ezt ajánlom használatra, kertekben még előfordul, erdőkben egyre kevésbé viseli el a klímaváltozást. Magyar és erdélyi etnobotanikai adatok szerint használták még ritkábban, ezüstfenyő (Picea pungens), erdei fenyő (Pinus sylvestris), jegenyefenyő (Abies alba) hajtásait, tobozait is gyógyszirup készítésre. Mediterrán területeken a feketefenyő-szirup (Pinus nigra) is ismert gyógyászati célra készítve. 

!!! A vörösfenyő (Larix decidua) esetében túladagolás esetén vesekárosodás veszélyét említik a források. Hasonlóképp a fenyőfélék közé tartozó, de nem igazi fenyő, a közönséges boróka esetében is, amit ilyen célra nem használtak ugyan, de hajtásából gyógyteát készítettek. 

További, nálunk egzotikus fajnak tekintett fajok egyedi ellenőrzést kívánnak e tekintetben. 

!!!!!!! A fenyőkhöz nagyon hasonló, tűlevelű tiszafa (Taxus baccata) minden része komolyan mérgező, ne keverje senki még véletlenül sem össze a fenyőkkel. Segíthet pl. ha keresünk előző évi fenyőtobozt a fenyőn, amiről gyűjteni akarunk.      

A vadnövény- és gombagyűjtés szabályai, törvényei biztonsági szempontjai ITT olvashatók.

Továbbiak az Erdőkóstoló Facebook oldalán is

A bejegyzésben a felhasznált bordós színnel írt fajok nevére kattintva elérhető a fajok ehető bemutatása. Mely rész, hogyan és mikor ehető, kinek nem esetleg, mikor nem. Konyhai tippek.

**********************************

Aki szívesen támogatná az oldal tartalmainak létrehozását, ITT van erre lehetősége, egészen egyszerű módon is: Erdőkóstoló adományvonal 
Köszönet minden támogatásért, de ha valaki nem tud vagy nem szeretne, anélkül is szabadon olvashat, tanulhat a blogon ehető vadnövényekről és gombákról.