2017. április 25., kedd

Podagrafű (Aegopodium podagraria) - egy vad levélzöldség, amit igazán érdemes megismerni

A  podagrafű erdei vadzöldség, egész évben hoz friss hajtásokat, ami nagyon finom és változatosan elkészítve fogyasztható, fűszerként virága és termése is használható. Az sem elhanyagolandó, hogy ahol előfordul, ott általában tömeges, így különösebb természetvédelmi aggály, károkozás nélkül gyűjthető. Szinte egész évben rendelkezésre áll, vitaminban és ásványi anyagokban is gazdag, gyógyhatású levélzöldség. 
  
kora tavaszi első hajtásai

Fűszeres, kicsit borsos ízű növény. A legfinomabbak a fiatal, még teljesen ki nem terült, éppen kihajtó levelei, melyek folyamatosan jelennek meg egészen virágzásig, de az állomány rendszeres kaszálása után újra és újra hajtanak gyökérről, szinte egész évben. Gyakran patakok mentén él, de képes a szárazabb lejtőkre is feltelepülni, sokszor tömeges. Egykor termesztették, sőt elképzelhető, hogy termesztésből terjedt el, hiszen elég agresszív, sokan a kiirtásával bajlódnak kertjeikben, nem túl sikeresen.

Felismerése: 

A podagrafű az ernyős virágúak (Apiales) rendjébe, azon belül a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó faj. Szára üreges, szögletes és barázdált. Virágzáskor 50-100 cm magasra nő meg. Levei háromszögletűek, szárnyaltak, nem szőrösek. Levelei egyszeresen szárnyaltak, két-két oldalszárny levélke van + 1 csúcslevélke alkotja a levelet. A levélnyelek bélszövettel töltöttek, kopaszok. A levélszárnyak is nyelesek, 4-8 cm hosszúak, hosszúkás-tojásdadok, fogazott szélűek. A felső szárlevelek kicsik, csak egyszeresen 3 osztatúak vagy osztatlanok. Virágernyőiben a virágok májustól nyílnak. Az ernyő 10-20 sugarú, a virágok aprók, fehérek, gallér és gallérka nélküliek. Ikerkaszat termése két részterméskére esik szét, ami tojásdad, oldalról lapított, a köménymagra hasonlít. Tarackoló faj, így ahol megjelenik, elég rendesen el tud szaporodni, gyorsan terjed.

Felismerése fontos virágzás előtt is, hiszen tőleveleit levélzöldségként virágzásig ajánlott fogyasztani. Virágzás után virága és zöld, majd érett termése fűszerként használható. A virágzás előtt gyűjtött fiatal leveleinek legalsó két levélszárnya érdekes alakú, talán egy tenyér+hüvelykujj formára lehet hasonlítani. A frissen kibújó levelek színe mindig kicsit fényesebb, világoszöld az idősebb leveleké mattabb, kicsit sötétebb zöld. Ősztől egészen tavaszig láthatók tőlevelei, tavasszal gyöktörzséből sok új tőlevelet is növeszt. Április végétől, május elejétől kezdi hajtásait növeszteni, amik május végére kivirágoznak.

Hasonló vadon is növő fajok:

Erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris) - tőlevelei kétszeresen szárnyaltak, sötétzöldek, kopaszak  (a podagrafű leveli egyszeresen szárnyaltak, kopaszak és világosabb zöldek). A két faj egymás mellet is élhet, élőhelyigényük hasonló. Az erdei angyalgyökér szintén ehető vadzöldség.
Fűszeres baraboly (Chaerophyllum aromaticum) - tőleveleinek formája nagyon hasonló, de szára és levélnyele is szőrös, valamint apró vörös foltos (a podagrafű szára és levélnyele is kopasz és nem vörös foltos).

Fontos: A podagrafű családjában több faj is mérgező, több faj pedig fototoxikus hatású, vagyis ha nedve a bőrre kerül, és a bőrt napfény éri, akkor égési sérüléshez hasonló, nehezen gyógyuló hólyagok keletkezhetnek.

Táplálkozási értékei, gyógyhatása:

Leveleinek vitamintartalma és ásványi anyag tartalma magas, értékes. Köszvény, reuma és a népgyógyászatban aranyeres panaszokra is használt gyógynövény. Köszvényes testrészekre borogatásként is alkalmazható gyógynövény, szárított levelekből pedig tea is készíthető. Podagrának az öregujj fájdalmas, köszvényes duzzanatát nevezték.

Köszvényeseknek a táplálkozásba illesztése, fogyasztása is javasolt, mert magas ásványi anyag tartalma kedvezően hat az anyagcserére és a kiválasztásra, ami javíthatja a köszvényes állapotát, segíti a köszvény megelőzését.    


Felhasználása, elkészítése:


Nyersen salátaként, hideg szószban, pisztóban, pesztóban, turmixitalban használható.

Főzve vadzöldséges levesekben, krémlevesben, szószban/mártásban, rakottasban, változatosan használható.
Aromaanyagai áztatott italban is kiáznak.

Feldolgozási tapasztalat: Ajánlott gyűjtés után rövid időn belül feldolgozni, vagy szárazon tárolni a hűtőben. Megmosva, vizesen képesek hamar megbarnulni a levelek.

  
Podagrafüves bejegyzések az Erdőkóstoló blogon: podagrafű címszó






Hasonló vadon is növő fajok:

Erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris) - tőlevelei kétszeresen szárnyaltak, sötétzöldek, kopaszak,  (a podagrafű leveli egyszeresen szárnyaltak, kopaszak és világosabb zöldek) A két faj egymás mellet is élhet, élőhelyigényük hasonló. Az erdei angyalgyökér szintén ehető vadzöldség.   

Fűszeres baraboly (Chaerophyllum aromaticum) - tőleleveleinek formája nagyon hasonló, de szára és levélnyele is szőrös, valamint apró vörös foltos (a podagrafű szára és levélnyele is kopasz és nem vörös foltos)

Súlyosan mérgező rokona a gyilkos csomorika (Cicuta virosa) mocsarakban, holtágakban, tavakban él, ritka faj. A növényről, tőleveleiről is itt láthatók jó fotók. 

Hogyan lehet tanulni a felismerést?

Csak a természetben, élő növényről (nem fotóról). Először mutassa meg valaki, aki biztosan ismeri a fajt. Ez fontos. Csak legfeljebb 3 fajjal kell kezdeni a tanulást, majd lehet bővíteni 1-1 új fajjal hetente. Mindegyiket többször megfigyelve, ismételve a felismerést. Megszagolni, megtapogatni, megdörzsölni, megkóstolni, fény felé tartva erezetét, szőrözöttségét megnézni. Ajakhoz érintve finom érdessége vagy annak hiánya érezhető. Nagyító sem árt eleinte, megnézni közelebbről. Fontos visszatérni minden új fajhoz, lehetőleg ugyanoda, ugyanahhoz a tőhöz, követve fejlődését, virágzását, elmúlását. Segíthet kis herbárium készítése is. A tanulandó faj hajtásából, leveléből, virágából gyűjtve, préselve, szárítva, eltenni összehasonlításhoz, ismétléshez.

A vadnövénygyűjtés etikája, törvényei, szabályai: itt

Erdőkóstoló a Facebook-on még több tartalommal

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...