A hazai közönséges zsidócseresznye (Physalis alkekengi) termése ehető vagy nem ehető?

A hazai közönséges zsidócseresznyét sokan ismerik, ha másképp nem, mint szép, őszi éke az erdőszéleknek. Lágyszárú, kis méretű növény, narancssárgára érő puha bogyókkal egy narancssárgára színesedő felfújt burokban. Lampionvirágként, dísznövényként sok helyen árulják is. Pár éve egy perui rokona a perui zsidócseresznye (Physalis peruviana) angol nevén Goldenberry is megjelent nálunk a piacokon és a kertekben is elkezdték termesztését. 

A közönséges zsidócseresznye (Physalis alkekengi) Winter Cherry néven ismert angol néven. Az amerikai kontinensen még számos faja él a nemzetségnek, de élnek máshol is a Földön, legalább 30 fajuk ismert. DE vigyázat nem tévesztendő össze a mérgező farkasalmával, aminek nincs a burokban színes puha bogyó termése

Sokáig nem akartam e fajról írni, mert azt gondoltam jobb, ha a megmarad "minden része mérgezőként" a köztudatban, mert az biztonságosabb. 

A faj szinte minden része tényleg mérgező, hasonlóképp, mint minden rokona a Physalis nemzetségben és családjában a Solanaceae vagyis burgonyafélék családjában. Mérgező a perui zsidócseresznye is, amit árulnak, ha pl. éretlen termést árulnak, mint láttam néhol, akkor a megvásárolt perui zsidócseresznye termése is mérgező. A nemzetség minden fajának mérgező ugyanis levele, szára és a termést védő burok is, és mérgező az éretlen termés is. Kivétel viszont az érett termés, a burokban levő bogyó, ami ehető, és ami miatt termesztik is több fajukat.

Vajon a mi zsidócseresznyénk lenne a kivétel? 

Mostanában egyre többször olvasom, hallom hogy kóstolgatják itthon is a mi zsidócseresznyénket. Kérdés is érkezett hozzám ehetőségével kapcsolatban. Angol nyelvű blogokon használják, főznek e fajból is ,hasonlóképpen perui rokonához. Úgy éreztem írnom kell valamit. Vajon ehető vagy nem? 

közönséges zsidócseresznye

Mely része és hogyan ehető:
Hiteles forrásokra hivatkozva (alább) a tejesen érett termés ehető, de zölden, éretlenül mérgező. Mérgező tehát a nem érett termés, a termésburok, a levelek és a szárak. Minden ami zöld és a termésburok narancsárgán is. Jó kérdés, hogy mikor érett meg teljesen a termés. Szép narancssárga és nem kemény, akkor érett. Nincs benne semmi zöld.

Miért merül fel egyáltalán hogy együk ne együk, ha ilyen bizonytalan az ehetősége? Én ettem már nem a legfinomabb, de nem is rossz. A gyümölcs vitamintartalma magas, kétszer annyi C vitamint tartalmaz, mint a citrom. Viszont nem terem tömegesen, tehát nem lesz soha az a gyümölcs, amiből megalapozzuk a téli vitaminfeltöltését szervezetünknek.

Ahol Európában is fogyasztják pl. az Olasz Wildcraftvita blog:

csokoládéba mártott zsidócserecsnye Wildcraftvita blogon

Vigyázat csak a teljesen érett termés ehető  a narancssárga burok azonban nem, az méregező

Háttérinformációk:

A növényről a számomra hiteles magyar forrásban ez olvasható:

Szabó László Gy. : GYÓGYNÖVÉNYEK ÉS ÉLELMISZERNÖVÉNYEK A-tól Z-ig 

(itt olvasható teljes anyag : http://www.melius.hu/gyogy/gyogynov-a-zuj.pdf)

Ez a közönséges zsidócseresznyére vonatkozó rész, idézve: 

"Physalis alkekengi L. – SOLANACEAE - zsidócseresznye 

Alkekengi fructus 

Honos Közép-, K- és DK-Európában, mérsékelt égövi Ázsiában, Indiai-szubkontinensen.Meghonosodott Amerikában is. A Középhegységben elég gyakori, máshol szórványos. Ártéri keményfaligetekben, aránylag száraz lomberdőkben fordul elő. Évelő lágyszárú, 0,3-0,6 m-re nő meg. A dísznövényként telepíthető Ph. peruviana L. (=Ph. edulis Sims.) érett bogyójának egresre, ananászra emlékeztető íze van.

Hatóanyag: kevés triterpén-lakton physalin, physalien, cryptoxanthin, szerves savak, pektin, gyanta, magvakban kb. 10% zsíros olaj 

Hatóanyag: korábban diureticum köszvény, reuma, májbetegség esetén, a friss termés ehető (kissé keserű). Homeopathia. "

További hivatkozások, ahol azt írják, hogy a közönséges zsidócseresznye (Physalis alkekengi) minden része mérgező, kivéve az érett termést: 

http://www.pfaf.org/user/Plant.aspx?LatinName=Physalis+alkekengi

Tanaka. T. Tanaka's Cyclopaedia of Edible Plants of the World.

F. Chittendon. RHS Dictionary of Plants plus Supplement. 1956

Hedrick. U. P. Sturtevant's Edible Plants of the World.

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20183952

Erdőkóstoló a Facebook-on még több tartalommal,

A vadnövény- és gombagyűjtés etikája, törvényei, szabályai: itt

**********************************

Aki szívesen támogatná az oldal tartalmainak létrehozását, ITT van erre lehetősége, egészen egyszerű módon is: Erdőkóstoló adományvonal 
Köszönet minden támogatásért, de ha valaki nem tud vagy nem szeretne, anélkül is szabadon olvashat, tanulhat a blogon ehető vadnövényekről és gombákról.