Eperlekvár, faeperlekvár, epres, citromos rétes, epres egyebek

Érik a fán termő eper, a fehér eper (Morus alba) fehér, fekete és rózsaszín termésű változata is. Az édesség és az aroma igen változó fánként is. Akinek van a közelében, érdemes kóstolgatni, gyűjteni.

Akár másfél-két hónapig is terem folyamatosan, hiszen egy-egy fa is sokáig folyamatosan érik, és az egyes fák érési ideje is kissé eltérő, így a június és július is eperben bő hónap lehet. Készítettem már belőle epres pezsgőitalt, epres rétest, epres túrófelfújtat, epres gyümölcslevest és persze eperlekvárt is. Tavaszi zsenge levele ehető, tölthető, fermentálva savanyítva eltehető télire is. Így is kipróbáltam már. Vadcseresznyével vegyesen főzve lekvárnak pedig egyenesen tökéletes ITT  több.  

Eperlekvár 1.: Mivel fáról, tisztán szedtem az epret (fele fehér színű, fele sötétlila volt) egy-két nappal az esők után, nem mostam meg. Elég sok plusz vizet fel vett volna. Botmixerrel pépesítettem, majd átpasszíroztam, de igazából csak a kis száracskák (kocsányok) jöttek ki, a mag maradt és még egy kisebb darab száracska is, de az már nem zavaró megfő. A magok mennyiségének csökkentése pedig főzés közben lehetséges. Akkor ugyanis a magok felúsznak a lé tetejére és onnan lekanalazhatók, kanálla vagy egy teaszűrővel. Persze mindet nem lehet, de a maradék már nem zavaró, nem annyira sok. Kóstolás mellett belecsavartam és a héját is belereszeltem pár citromnak. Részben a jobb íz miatt, részben, hogy szebb színe legyen, mert hiába sötétlila, ez is elkezd barnulni savak nélkül. Ezen felül pedig kis savasság kell a tartósítás miatt is. Egészen sűrű lett a pép, amit főzéssel még sűrítettem, majd ízlés szerint édesítettem (de nagyon különböző fánként is az édesség, lehet, hogy nem is kell édesíteni) vaníliával fűszereztem, újra felforraltam, és egy kevés zselésítőt is adtam hozzá, de csak keveset, nem zselét akartam, csak kis sűrítést. A lekvárt még forrón üvegekbe töltöttem, majd száraz dunsztba tettem.

 

túrófelfújt eperlekvárral

Eperlekvár 2.: Faeperlekvár pépesítés nélkül is finom. Ez esetben a lekvárnak csak kis részét készítettem a fenti módszerrel, az eprek nagy részét pedig egészben főzöm a lekvárba, előzetesen a kis kocsánykákat (száracskákat egyenként levagdosom). Az eperszemek megfőve nem esnek szét, hanem szépen egészben maradnak. Nagyon finom így is, és pl. kifejezetten jó egy ilyen darabos lekvárt egy joghurtba tenni vagy felfújtra, fagyihoz adni.  

  

Epres (faepres) rétes: A készen vásárolt réteslapokat egyenként picit beolajoztam. 3 lapot használtam egy réteshez Búzadarát (4-5 ek) pirítottam, azzal megszórtam a lapokat, majd egyenletesen elosztva rászórtam a faepret. Ráhintettem 1 cs. vaníliás cukrot, pici mézzel és sok reszelt citromhéjjal ízesítettem még.  Egy-két kiskanál tejfölpöttyöt szórtam még rá. Feltekertem (konyharuhára téve a konyharuha szélét megemelve könnyű tekerni (gurítani) ha szakadósabb a lap). A tekercs tetejét megkentem jó alaposan, vastagon rendes tejföllel (zsírszegény nem jó mert eláztatja). Mehetett a sütőbe pirosra sülni. 

   

faepres rétes, citromos

Az Erdőkóstoló FB oldalán már többen megosztották tapasztalataikat a faeperrel kapcsolatosan és itt, Áginál is találtok hasznosakat. Nyersen a legfinomabb, de nem sokáig áll el. Nyersen turmixokba tehető, de szerintem fűszerezve lekvárnak, sütikbe is használható. Van aki keveri meggyel ribizlivel és úgy esküszik rá. Persze pálinka és persze ecet is finom lehet belőle, azt talonban tartom, míg érik. A legjobb viszont a fa alatt állva csemegézni. Robert és Karen Amerikában több finomságot is készített belőle ricottás, epres süti, jam

Ordás faepres, pohárdesszert Makacska konyhájában

**********************************

Aki szívesen támogatná az oldal tartalmainak létrehozását, ITT van erre lehetősége, egészen egyszerű módon is: Erdőkóstoló adományvonal 
Köszönet minden támogatásért, de ha valaki nem tud vagy nem szeretne, anélkül is szabadon olvashat, tanulhat a blogon ehető vadnövényekről és gombákról.