Citromos, birsalmás naspolyalekvár

A naspolya nem nagy kedvenc nálunk nyersen, és lekvárként is elég tömény ízű, ezért gondoltam citrommal és kevés birssel, illetve a birs főzőlevével készítem. A citromtól íze friss, finom lett, kevésbé tömény, kevésbé naspolya.

  

Először megfőztem 2-3 db birsalmát csak kettévágva, mindenestől, mikor megfőtt, kimagoztam, a héja maradhat. A naspolyákat megmosva (kb. 3 kg volt), "virágos", kemény végüket levágva, annyi birs főzőlével (lehet víz vagy más gyümölcslé is), amennyi éppen ellepte és két felkarikázott citrommal feltettem főni. A naspolya gyorsan szétesett, a citromra kellett kicsit várni. Botmixerrel enyhén pépesítettem, majd átpasszíroztam. Eléggé nehezen passzírozható massza lett. A mag nélküli masszába beleturmixoltam még a pár főtt birsalma szeletet, de anélkül is jó. Édesíteni nem igen kellett. Ezután újra forraltam, majd forrón, steril üvegekbe töltve, leforrázott celofánnal lezárva, a szokásos eljárással száraz dunsztba tettem. A celofánok tetejére még vékony karton anyagból, vagy ha más éppen nincs színes szalvétából vagy csomagolópapírból szoktam tenni porosodás, sérülés ellen egy védőréteget. (Természetesen lehet csavaros kupakokkal is zárni a  celofán helyett). A passzírozás után sok volt a veszteség, ezért a maradékot a birs főző levével újra felöntve, újra átpasszíroztam, de a kettőt nem öntöttem össze, ebből kicsit hígabb lekvár lett, de lehetne szörpként is befejezni. 

Amivel passzírozom: Nekem a vadgyümölcsökhöz bevált passzírozó típus ilyesmi, de több méretű szűrője van, amivel nagyobb magvúakat is lehet passzírozni (nem a márka lényeg, hanem a forma). Ha kevés passzírozandó anyag van, akkor egy olyan sima nagyobb méretű szűrőkanalat használok, aminek rácsos a szűrő része, viszonylag nagyobb lyukakkal, és a rácsok "élesebb" széle miatt egészen jól át lehet dörzsölni egy kanál hátával a gyümölcshúst.